2020. jan. 15.

A szív- és érrendszeri betegségek gyakorisága és súlyossága fokozottan felhívja a figyelmet a megelőzés fontosságára.
Erre javaslom legjobb szívvel a gyógynövényeket: leginkább a galagonya teát illetve tinktúrát.
Rendszeres fogyasztásuk nagyban hozzájárul az ilyen jellegű betegségek elkerüléséhez és a gyorsabb gyógyuláshoz is.
Mindenkinek ajánlom!

Lopes-Szabó Zsuzsa


Kardiovaszkuláris (szív- és érrendszeri) betegségek

A szív- és érrendszeri betegségek világszerte vezető haláloknak számítanak, Magyarországon körülbelül az összes halálozás felét teszik ki, és így vezetik a halálozási listát. Gyakoriságukat tekintve a szívinfarktus, a stroke, a koszorúér-betegség és a szívelégtelenség emelendő ki.

Kialakulásukban a legjelentősebb kockázati tényezők a magas vérnyomás, az elhízás, helytelen táplálkozás, dohányzás, mozgásszegény életmód, magas koleszterinszint, cukorbetegség, öröklött tényezők, stressz.

A halálozási statisztikák csökkentése érdekében a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának megelőzése lenne a legfontosabb, amihez elengedhetetlen a kockázati tényezők egyedi felmérése.

A kardiovaszkuláris betegségek nagyon sokáig tünetmentesek, és gyakran az első komoly tünet váratlanul következik be, akár súlyos következményekkel. A szervezet gyakran ad jeleket, sokszor vannak visszatérő panaszok, melyeknek nem tulajdonítanak jelentőséget. Ha visszatérő mellkasi fájdalom, nehezített légzés, légszomj, rossz közérzet, rendszertelen szívverés, bal kar zsibbadás, fejfájás, magas vérnyomás jelentkezik, különösen, ha a fentebb említett kockázati tényezők is fennállnak, mindenképpen indokolt a kivizsgálás, a kardiovaszkuláris állapotfelmérés. Természetesen az idősebb kor közeledtével a betegségek előfordulási kockázata növekedhet, de ne tévesszen meg bennünket a kor! (Az elhízás, stressz, dohányzás, mozgásszegény életmód stb. nem életkorhoz kötött rizikótényezők.) Az infarktus nem az idősek betegsége, és a stroke is egyre fiatalabb korban jelentkezik.

Első körben háziorvosi szinten laborvizsgálat, mellkasfelvétel, EKG és vérnyomásmérés indokolt. Amennyiben ezekben kardiovaszkuláris betegségre utaló eltérés található, kardiológiai szakvizsgálatra van szükség.

Magas vérnyomás észlelése esetén a magas vérnyomás hátterének tisztázása háziorvosi szinten elindulhat, és adott esetben a vérnyomás beállítása is megtörténhet. A magas vérnyomás sokáig egyáltalán nem okoz tüneteket, a háttérben azonban lassú rombolást végez a szervezetben. Fejfájás az egyik jellemző tünete, mely lehet tarkótáji, halántéktáji lüktető jellegű, gyakran lehajoláskor erősödik. Szédülés, bizonytalanságérzet, fáradékonyság, a koncentrálóképesség csökkenése, szapora szívverés, mellkasi nyomás, izzadás stb. mind jelezheti a vérnyomáskiugrást, vagy akár az állandósult magas vérnyomást. Szemészeti vizsgálattal, a szemfenéki erek állapotából (a jellegzetes és legkorábbi eltérések alapján) megállapítható a hipertónia (magas vérnyomás), és az is, hogy már régóta fennáll-e.

A stroke (angol szó, jelentése ütés – régies magyar szóhasználatban szélütés vagy gutaütés) az agy hirtelen vérellátási zavara miatt egy agyterület károsodása, elhalása. Ha (pl. egy vérrög által) egy adott ér elzáródik, és az így keletkezett vérellátási zavar miatt oxigénhiány lép fel, annak agykárosodás lehet a következménye. Agykárosodást von maga után pl. az érelmeszesedés miatti érfalrepedés következtében fellépő vérzés is. Különböző súlyossági fokai vannak. Nagyon fontos tudnunk, hogy milyen tünetekkel jár, mert a gyors felismerés és cselekvés embertársunk életét mentheti meg, és meghatározhatja további életminőségét.

A következő tünetei és előjelei lehetnek:

  • alsó vagy felső végtag gyengeség,
  • mozgászavar,
  • látászavar (kettős látás, látótérkiesés, átmeneti látásvesztés egy oldalon),
  • beszédértési zavar, szóalkotási nehézség,
  • zavartság,
  • hirtelen fellépő fejfájás,
  • szédülés,
  • eszméletvesztés.

Ezek előfordulhatnak külön-külön, vagy együtt is jelentkezhetnek, múló vagy tartós tünetek lehetnek. Ha szokatlan, furcsa, hirtelen jelentkező tüneteket tapasztalunk a fentiek közül, azonnal értesítsük a mentőket. Az azonnali cselekvés életet menthet, egyben a további károsodást is mérsékelheti.

A szív vérellátásáért és oxigénellátottságáért a szívet körülvevő koszorúserek a felelősek. Amennyiben ezek szűkülete (pl. érelmeszesedés következtében) vagy átmeneti simaizomgörcse, illetve elzáródása következik be, a szívizom oxigénhiányos állapotba kerül, és különböző súlyosságú tünetek jelentkeznek. Elzáródás esetén a szívizom elhalása is bekövetkezhet a szívizom akut vérellátási zavara miatt, amit szívinfarktusnak nevezünk. Ilyen esetben kifejezett szorító jellegű mellkasi fájdalom  jelentkezik, mely a bal vállba, lapockába, nyakba, karba sugározhat, a beteg gyenge, sápadt. Amennyiben múló jellegű mellkasi fájdalom jelentkezik stresszre, terhelésre, azt általában a koszorúerek szűkülete okozza, pihenésre és gyógyszerre szűnik.

A kardiovaszkuláris betegségek nagyon gyakori előfordulása, népbetegség jellege és nagy halálozási kockázata miatt a megelőzés, egyéni kockázatok felmérése, életmódváltás, tudatosság nagyon fontos, melyben az egyénnek is és az egészségügynek is meghatározott szerepe van.

Dr. Vértesi Gabriella

gyermekorvos, immunológus

Az orvosi egyetem elvégzése után gyermekgyógyászként kezdtem dolgozni, gyermekgyógyászatból szereztem első szakképesítésemet, majd klinikai immunológiai és haematológiai szakvizsgákat tettem. 20 évig kórházi osztályon dolgoztam, csontvelő-transzplantációt végeztem onkohaematológiai betegeknél, majd főleg immunológiai és haematológiai szakellátást folytattam. A gyógyításban a holisztikus szemléletet vallom, vagyis nemcsak a betegséget, hanem az egész embert gyógyítom.



A D-vitaminról

Mivel a D-vitamin leginkább a bőrt érő napfény hatására képződik, ősz végén és télen szinte biztos, hogy D-vitamin-hiányos állapotban vagyunk. Mit tehetünk ellene?

Bőrbetegségek: ajakherpesz, övsömör

Orvosszakértőnk, dr. Vértesi Gabriella két igazán gyakori és kellemetlen bőrbetegségről írt összefoglalót, melyek az immunrendszer legyengült állapotát kihasználva bukkannak fel újra meg újra.

Vashiányos vérszegénység

Sokakat érintő jelenség a vashiány, mely oka lehet az állandó fáradtságnak, gyengeségnek. Okairól, megelőzéséről itt olvashatnak.

Az immunrendszer fejlődése

Hogyan változik immunrendszerünk az életünk során? Ismét egy izgalmas cikk dr. Vértesi Gabriella immunológus, gyermekgyógyász tollából.

Óvodáskorú gyermekem állandóan beteg

Dr. Vértesi Gabriella gyermekorvos, immunológus első cikkében azzal kapcsolatban ad tanácsot, milyen szabályokat érdemes betartanunk, ha gyermekünk sokat betegeskedik.

Dr. Vértesi Gabriella – Curriculum vitae

Csapatunkhoz csatlakozott Dr. Vértesi Gabriella gyermekorvos, immunológus, akitől a legfontosabb, legnagyobb érdeklődésre számot tartó témákban kaphatunk hiteles, szakszerű tájékoztatást.

Ha tetszett a cikk, ossza meg:

Megosztás Facebook-on Megosztás G+-on Megosztás e-mailben

Ha tetszett a cikk, ossza meg:

Megosztás Facebook-on Megosztás Messenger-en Megosztás G+-on Megosztás e-mailben

A gyorgytea.hu weboldal cookie-kat, azaz sütiket használ azért, hogy Önnek a weboldal használata során a legjobb szolgáltatásokat tudjuk nyújtani. A weboldalunkon történő böngészéssel hozzájárul a sütik használatához. Kattintson ide, hogy többet megtudjon a sütikről!

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás