2019.11.04.
A D-vitaminról
Ha Crohn-betegsége van, ha nem érti, miért túlsúlyos, ha hullik a haja vagy éjszakai izomgörcsei vannak, lehet, hogy D-vitamin-hiányban szenved. Erről a fontos vitaminról olvashatják itt az orvos írását, amiből azt is megtudhatják, hogyan elégítsék ki D-vitamin-szükségletüket nyáron és télen.
Lopes-Szabó Zsuzsa
A vitaminok olyan vegyületek, amelyek nélkülözhetetlenek az emberi szervezet zavartalan működéséhez. A vitaminokat nem vagyunk képesek előállítani, így ezeket külső forrásból kell bevinnünk a szervezetükbe. Kis mennyiségre van szükség belőlük, biológiai hatásukra igazából a hiányuk okozta tünetekből következtethetünk.
Megkülönböztetünk zsírban és vízben oldódó vitaminokat. A zsírban oldódóak képesek elraktározódni a szervezetben, a vízben oldódó vitaminok azonban hamar kiürülnek, ezért naponta be kell vinnünk őket.
A D-vitamin (kalciferol) zsírban oldódó vitamin.
A D-vitamint ma inkább hormonnak tartják, hiszen a szervezet bizonyos feltételek mellett képes előállítani. Az emberi szervezet az aktív formáját, a D3 vitamint, vagyis kolecalciferolt saját maga állítja elő a bőrben levő elővitaminból (a 7-dehidrokoleszterinből) a bőrt érő UV-B sugárzás, vagyis a napfény hatására. Az aktív D3 vitamin előállításában szerepe van a májnak és a vesének is. Figyelem, a szolárium (UV-A sugárzás) nem helyettesíti a napfényt D-vitamin előállítás tekintetében!
A D-vitamin szerepe a szervezetben
Régóta köztudott a D-vitamin csontképzésben betöltött szerepe. Segíti a kalcium és a foszfor felszívódását a bélből és beépülésüket a csontokba, ugyanakkor gátolja, hogy ezek az anyagok a vesén keresztül kiürüljenek. A kalcium és a foszfor a csontok szervetlen összetevői.
Mielőtt felismerték volna a D-vitamin jelentőségét és a csontképzésben betöltött szerepét, igen elterjedt betegségnek számított az angolkór (vagy rachitis). D-vitamin hiányában a gyermekek csontképzése nem elégséges. Ha nincs elég kalcium és foszfor a szervezetben, a csontok szilárdsága nem tud kialakulni: a csontok lágyak, hajlékonyak lesznek, elgörbülnek, helyenként megvastagodnak, felnőttek esetében pedig a csontok elveszítik szilárdságukat, felritkulnak, ellágyulnak.
Az ipari forradalom idején az északi országokban, Angliában, az Egyesült Államokban sok ember költözött nagyvárosokba, ahol a gyors iparosodás hatására nőtt a légszennyezés, és kevesebb volt a napsugaras órák száma, így kialakult egy, főleg a csontokat érintő tünetegyüttes, az angolkór, mely dongalábbal, gerincdeformitásokkal, görbe lábbal, fogzási rendellenességekkel, petyhüdt izomzattal járt. (A betegség neve Angliára utal, ahol először állapították meg ezen tünetegyüttes és a D-vitamin hiányának összefüggését).
D-vitamin, mint hormon
Az utóbbi időben egyre többet foglalkoznak a D-vitamin hormonként betöltött funkciójával. A D-vitamin, amellett, hogy szerepet játszik a csontanyagcserében, a szervezetben hormonszerűen viselkedik. Szerkezete is hasonló a szervezetben létfontosságú szerepet betöltő szteroid hormonokhoz, és hatásában is találunk hasonlóságokat. Így érthető, hogy a D-vitamin sok minden másért is felelős a csontképzésen kívül.
Jótékonyan hat az izmokra, segíti az izomösszehúzódást.
Gyulladáscsökkentő hatását megfigyelték különböző autoimmun gyulladások, pl. Crohn-betegség vagy ízületi gyulladások esetén.
A D-vitamin-hiány növeli bizonyos daganatos betegségek (végbélrák, tüdőrák, prosztatarák) kockázatát, valamint kialakulásuk esetén lefolyásuk kedvezőtlen alakulását. Azt tapasztalták, hogy megfelelő D-vitamin-ellátottság esetén ezen tumorok kedvezőbb lefolyásúak.
Elhízott egyénekben a D-vitamin szintje kifejezetten alacsony, a diéta kedvezően hat a megfelelő D-vitamin ellátottságra.
A megfelelő D-vitaminszint kedvező hatást gyakorol az érfalra, ezáltal csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát.
A D-vitamin komplex és kiterjedt hatással bír a szervezetre, hiánya számos szerv funkciózavarával járhat. D-vitamin-hiányt jelezhet a fokozott hajhullás, fáradtság, valamint erre utalhatnak az (éjszakai) izomgörcsök is.
A D-vitamin pótlása
Mivel a D-vitamin-képződés helye főleg a bőr – hiszen túlnyomórészt a bőrt érő napfény hatására képződik – fontos, hogy naponta eleget legyünk friss levegőn, és elég bőrfelületünket érje a napsugár (naponta legalább 15-30 percet, szabadon hagyott végtagokkal). Ez tavasszal és nyáron egyszerűbben kivitelezhető, a téli időszakban azonban biztos, hogy D-vitamin-hiányos állapotban van szervezetünk. Egyrészt kevesebb időt töltünk szabadban, másrészt pl. a szmog és a télies időjárás miatt a napfény mennyisége korlátozott, főleg a nagyvárosokban. Ősztől tavaszig fokozott D-vitamin-bevitelre van szükség: ezt szájon át bevitt vitaminkészítményekkel tudjuk megoldani.
D-vitamin-hiányos állapot kialakulhat még nem megfelelő táplálkozás, valamint bizonyos máj- vagy vesebetegségek esetén és felszívódási zavarok miatt is.
Legfontosabb állati eredetű D-vitaminforrások: halmájolaj (csukamájolaj, tőkehalmáj), halak húsa, máj, tojássárga, méz, tej és tejtermékek, élesztő. Állati táplálékkal azonban nem tudjuk a megfelelő mennyiséget bevinni, és helyettesíteni a napsugarat. Ezért szükséges ősztől tavaszig folyamatosan biztosítani a D-vitamin pótlást.
Napi ajánlott bevitel aktív D3-vitaminból:
- Csecsemő – gyermek – serdülő: 400-600-800-1000 NE
- Átlagos felnőtt és várandós anya: 1500-2000 NE
- Túlsúlyos felnőtt: 3000-4000 NE
Arról, hogy szükség van-e a D-vitamin pótlására, és ez milyen módon történjen, mindenképpen orvosi konzultáció során szülessen döntés. Ma már egy egyszerű laboratóriumi vizsgálattal megállapítható a D-vitamin szintje a vérben, így a vitaminpótlás egyénileg beállítható.
Mivel a D-vitamin raktározódik a szervezetben, túladagolása elvileg lehetséges. Ehhez azonban naponta tartósan igen magas, legalább 10 000 NE D-vitamint kellene bevinni a szervezetbe, ami gyakorlatilag nem valószínű. A napozás útján keletkező, aktív D3-vitamin előállítása szabályozott folyamat. Minél pigmentáltabb a bőr, annál kevesebb napfény jut a bőrbe.
A D-vitamin-túladagolás tünetei az étvágytalanság, székrekedés, gyengeség, hányinger, fokozott bőrviszketés, szomjúság.
Dr. Vértesi Gabriella
Az orvosi egyetem elvégzése után gyermekgyógyászként kezdtem dolgozni, gyermekgyógyászatból szereztem első szakképesítésemet, majd klinikai immunológiai és haematológiai szakvizsgákat tettem. 20 évig kórházi osztályon dolgoztam, csontvelő-transzplantációt végeztem onkohaematológiai betegeknél, majd főleg immunológiai és haematológiai szakellátást folytattam. Egy speciális vesepótló kezelés bevezetésével foglalkozom több mint 10 éve.
A gyógyításban a holisztikus szemléletet vallom, vagyis nemcsak a betegséget, hanem az egész embert gyógyítom. Tapasztalatom szerint sokszor a betegség eredete egészen más, mint gondolnánk, és a megoldást sem csupán a gyógyszeres kezelésben kell keresni. Szeretem a betegeket, az embereket bevonni a terápiába, és megtanítani őket a problémájuk felismerésére és kezelésére, a saját felelősségük meghatározására a gyógyulásban. Az egyszerű betegségek is hatékonyabban gyógyulnak, ha a beteg tisztában van velük és a teendőkkel. Szeretek segíteni.
Szeretném, ha ezzel a rovattal hozzájárulnék orvosi kérdések tisztábban látásához, megértéséhez, ha az általam leírt információk, tanácsok könnyítenék az életmódbeli változtatásokat. Arra szeretném sarkallni az olvasót, hogy foglalkozzon az egészségével, önmagával, a lelkével, az életmódjával- és ha felismeri a változás szükségét és a változtatás módját, akkor legyen aktív a megvalósításban.