30 éve hangzott el először egy amerikai endokrinológus professzor előadásában, hogy a vércukorszint-emelkedésre való hajlam gyakran együtt jár a magas vérnyomással és a kóros vérzsírprofillal, és jellemző az érintettekre a sejtek csökkent inzulinérzékenysége, az inzulinrezisztencia is.

A kezdetben X-szindrómaként emlegetett tünetegyüttesbe néhány évvel később bekerült az „alma típusú” elhízás is, és az anyagcserével kapcsolatos problémakör a metabolikus szindróma elnevezést kapta.

Hogyan alakul ki a metabolikus szindróma?

Ma már a metabolikus szindróma gyakori – részben vitatott – összetevőjének tartják például a magas húgysavszintet, az emelkedett homocisztein szintet, a gyulladásos folyamatokra utaló magasabb CRP szintet, vagy a mostanában sokat emlegetett PCOS (policisztás petefészek szindrómát) is.

A szakemberek egyetértenek abban, hogy a fenti tünetegyüttes mögött genetikai hajlam is áll, de kialakulása elsősorban a nem megfelelő táplálkozásra és a mozgásszegény életmódra vezethető vissza. Az anyagcserezavar lassan, fokozatosan alakul ki, és nem „fáj”, így sokan az életút, az öregedés természetes velejárójának tekintik a tüneteket, és nem foglalkoznak se a megelőzéssel, se a kezeléssel.

De mik is a metabolikus szindróma tünetei pontosan?

A Nemzetközi Diabétesz Szövetség (IDF) definíciója szerint a centrális típusú obezitás (a derék körüli zsírpárnák és a szervek között megbújó zsigeri zsír megszaporodása, férfiaknál 94 cm, nőknél 80 cm feletti derékkörfogat) mellett a lenti négyből még további két tényező fennállása esetén beszélhetünk metabolikus szindrómáról:

• emelkedett vérzsír szint (trigliceridszint 1,7 mmol/l felett, vagy már gyógyszeres kezelés e vonatkozásban),
• kedvezőtlen koleszterin-profil (a „jó koleszterin”, a HDL szintje férfiaknál 1,03 mmol/l, nőknél 1,29 mmol/l alatt),
• magas vérnyomás (130/85 Hgmm felett, vagy már gyógyszeres kezelés korábbi magas értékek miatt),
• emelkedett éhomi vércukorszint (5,6 mmol/l feletti), vagy korábban diagnosztizált 2-es típusú cukorbetegség.

Kiket érint a metabolikus szindróma?

Nézzünk csak körül a környezetünkben, és tegyük a szívünkre a kezünket! Szinte minden család középkorú vagy idősebb tagjai között van olyan, aki már kicsit kigömbölyödött, néha panaszkodik a cukrára vagy a vérnyomására, ja, és persze, a koleszterinje mindig rossz a laborban…

De ha ez a tünetegyüttes ennyire elterjedt és általános, akkor miért emlegeti a média „csendes gyilkosként” vagy „halálos négyesként”? Mitől lesz olyan veszélyes a mára már civilizációs népbetegségnek tekinthető metabolikus szindróma?

Igazi veszélye, hogy szinte törvényszerűen olyan súlyos, életminőséget romboló krónikus betegségekhez vezethet hosszú távon, mint a magasvérnyomás-betegség, illetve a 2-es típusú cukorbetegség. A legdrámaibb következmény a szív- és érrendszeri elváltozások (érelmeszesedés, érszűkület) kialakulása, amelyek szívinfarktus, stroke miatti korai halálozáshoz vezethetnek.

A megoldás az életmódváltás

A jó hír, hogy életmóddal összefüggő tünetegyüttes lévén mi magunk tehetünk a legtöbbet a megelőzés érdekében!

Hogy néz ki ez a mindennapokban? Először is: keressük a hétköznapi mozgási lehetőségeket! Életkorhoz, fizikai állapothoz igazodva iktassunk be kisebb-nagyobb sétákat, kerékpározást, játsszunk a gyerekekkel sokat a kertben, játszótéren, sétáltassunk kutyát, járjuk a természetet!

A mozgás mellett az egészségtudatos, kiegyensúlyozott táplálkozás, a többszöri, kis adagokban történő étkezés, a sófogyasztás mérséklése, és a csak alkalomszerű alkoholfogyasztás segíthet az egészséges testtömeg fenntartásában, a magasvérnyomás-betegség és a cukorbetegség megelőzésében is.

A sok családra jellemző örökölt magas koleszterinszint táplálkozással való befolyásolása sajnos csak korlátozott eredményeket hozhat. Az állati eredetű zsiradékbevitel teljes elhagyása helyett fókuszáljunk a kiegyensúlyozott, változatos táplálkozásra, a rendszeres fizikai aktivitásra, és a dohányzásról való leszokásra!

A napi egy-két, időnként késő estére csúszó étkezés helyett rendszeresítsünk napközben több kisétkezést gyümölccsel, alacsony zsírtartalmú tejtermékkel, magas rosttartalmú, cukormentes nassolnivalókkal, így a főétkezéseknél is könnyebb a normál adagokkal jóllakni.

Táplálkozási tanácsok

Étrendünkben igyekezzünk minimálisra csökkenteni a hozzáadott cukor bevitelét, és keveset fogyasszunk a természetesen magas cukortartalmú aszalványokból, növényi édesítőkből (méz, juharszirup, gyümölcscukor), gyümölcslevekből is. A gyors vércukoremelő hatású szénhidrátforrások (például fehérliszttel készült pékáru, puhára főzött burgonya, fehér rizs, fehérlisztből készült száraztészta, cukrozott müzlikeverék, puffasztott gabona/rizs) helyett részesítsük előnyben a magas korpatartalmú, teljes kiőrlésű termékeket, a durumtésztát, készítsünk zöldséges fogásokat. A köret egy része helyett kerüljön saláta, savanyúság a tányérra, fogyasszunk minden étkezésünkkor zöldséget vagy gyümölcsöt! A tengeri hal, olívaolaj, olajos magvak (dió, lenmag) kedvező zsírsavösszetétele segíthet a vérzsírszint csökkentésében.

A rendszeres szűrővizsgálatok fontossága

Panaszok hiányában is legalább évente egyszer menjünk el egy egészségügyi szűrésre, amelynek az általános orvosi vizsgálat mellett mindig képezze részét a vércukorszint, a koleszterinprofil és a vérnyomás ellenőrzése, az esetleges testtömeggyarapodás időben való fülön csípése. Vegyük fel a harcot időben a „csendes gyilkossal”, így növelhetjük esélyeinket egy hosszabb, magasabb életminőségben eltöltött életre!

Soltész Erzsébet dietetikus

A Diabess.hu külsős szakírója – maga is cukorbeteg érintettként – dietetikai előadások, egészségnapok, vállalati egészségfejlesztési programok során igyekszik átadni a cukorbetegséggel és a kiegyensúlyozott táplálkozással kapcsolatos ismereteit. Kilenc év aktív alapítványi munka után jelenleg külsős tanácsadóként vesz részt az Egy Csepp Figyelem Alapítvány edukációs projektjeiben.

Fő érdeklődési területe a kiegyensúlyozott táplálkozás és az emésztőrendszeri mikrobiom szerepe a metabolikus szindróma megelőzésében. A rosttudatos táplálkozásról szóló, dietetikus szerzőtársával írt könyve 2020-ban jelent meg A rost jó! címmel. Rendszeresen kérik fel szakértőnek a cukorbetegséggel és a rosttudatos táplálkozással kapcsolatos cikkek, szakmai anyagok kapcsán.