A Bükki Füvészmester és Népgyógyászati Egyesület Alapszabályzata

A Bükki Füvészmester és Népgyógyászati Egyesület

ALAPSZABÁLYA

Az alapszabály kelte: 2005. július 1.Egységes szerkezetbe foglalás dátuma: 2005. november 21.

I. Az egyesület neve, székhelye, alapítása, és működése

1. Az egyesület neve: Bükki Füvészmester és NépgyógyászatiEgyesületSzékhelye: 3557 Bükkszentkereszt, Őz u. 13.Alapításának időpontja: 2005. július 1.2. A Bükki Füvészmester és Népgyógyászati Egyesület (a továbbiakban: Egyesület) megalakítása és működése egyesületi formában, a Polgári Törvénykönyvben (Ptk.) és az 1989. évi II. törvényben foglalt rendelkezések szerint történik. A jelen alapszabályban (a továbbiakban: Alapszabály) nem szabályozott kérdésekben ezen, valamint az egyesületekre vonatkozó egyéb jogszabályok rendelkezései, illetve az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: SZMSZ) rendelkezései az irányadók.3. Az Egyesület a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

II. Az Egyesület célja és feladata

1. Az Egyesület célja egészségügyi tevékenység folytatása (főtevékenység), továbbá a népi gyógyászat – különös tekintettel az ennek során alkalmazott gyógynövények felhasználására – hagyományainak kutatása, és az ezzel kapcsolatos ismeretterjesztő tevékenység végzése valamint a magyar és szlovák népgyógyászati hagyományok őrzése.2. Tárgyi és működési feltételek megteremtésének elősegítése céljából az Egyesület kiegészítő gazdasági tevékenységet végezhet, szervezhet. A gazdasági tevékenység azonban nem válhat elsődlegessé az Egyesület működése során.

III. Az Egyesület tagsága

1. Az Egyesületbe tagként vehető fel minden olyan természetes személy, aki kéri felvételét és elfogadja az Egyesület Alapszabályát. Az Egyesületnek cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképtelen személy is tagja lehet. Ezen személyek nyilatkozatainak érvényességére a Ptk. vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Az Egyesületbe való belépés és kilépés önkéntes.2. Az Egyesületnek jogi személy is tagja lehet. Tagként vehető fel az a jogi személy, amelynek képviselői – megállapodás aláírásával – vállalják az Egyesület anyagi támogatását.3. A tagsági viszony a felvétellel keletkezik. Tagok felvétele az Egyesület Küldöttgyűlésének (a továbbiakban: Küldöttgyűlés) hatáskörébe tartozik, amelyet az Egyesület Elnökségére (a továbbiakban: Elnökség) átruházhat.4. A tagsági viszony megszűnik kilépés, törlés, kizárás és elhalálozás, illetve jogutód nélküli megszűnés esetén.A tagsági viszony megszűnése esetén a tag és az Egyesület elszámol egymással A fennállt tagság időszakára esedékes tagdíjat a tag nem követelheti vissza.5. A természetes személy egyesületi tagok évente rendszeresen 500.-Ft tagsági díjat fizetnek.A jogi személy tagok felajánlás, illetve megállapodás szerinti tagdíjat fizetnek.6. A tag az Egyesületből kizárható, ha tevékenységével súlyosan sérti az Egyesület jó hírnevét vagy egyéb jogos érdekeit, továbbá ha súlyosan, vagy rendszeresen megsérti az Egyesületre vonatkozó jogszabályokat, vagy az Alapszabály rendelkezéseit. A kizárásról szóló határozat meghozatalát vizsgálatnak kell megelőznie. A kizárásról a Küldöttgyűlés határoz.7. A tag egyesületi tagsága törléssel akkor szűnik meg, ha a tagnak három hónapi tagdíjhátraléka van, és az Elnökség írásbeli felszólítására a hátralékot 8 napon belül nem rendezi. Ebben az esetben az Egyesület az elmaradt tagdíjhátralékot követelheti.Törli az elnökség azt a tagot is, akinek jogviszonya a saját kérésére határozatlan időre felfüggesztésre került, és egy éven belül a rendes tagsági viszonya helyreállítását nem kéri.8. A tag tagsági viszonyát az Elnökség a tag saját kérésére, vagy az Alapszabály III. fejezet 6. pontjában említett vizsgálat idejére felfüggesztheti. Az Elnökség tagjának felfüggesztéséről az Egyesület Számvizsgáló Bizottsága (a továbbiakban: Számvizsgáló Bizottság) dönt.A felfüggesztés időtartama alatt a tag jogait nem gyakorolhatja, egyesületi tisztséget nem viselhet, képviseleti, illetve aláírási joga szünetel, tagdíjfizetési és egyéb tagi kötelezettségei – a kizárásra okot adó magatartás tilalmának kivételével – nem terheli.Ha a tag felfüggesztése utólag indokolatlannak bizonyult, a felfüggesztést meg kell szüntetni, a tagot viselt tisztségébe vissza kell helyezni, és jogosult a felfüggesztés időtartamával megegyező ideig tagdíjmentesen folytatnia tagsági viszonyátA tag a felfüggesztés megalapozottságának felülvizsgálatát, a Küldöttgyűléstől kérheti, amely arról határoz. Az Elnökség és a Számvizsgáló Bizottság tagjának felfüggesztése esetén a Küldöttgyűlés összehívásáról haladéktalanul intézkedni kell.9. Az Egyesület tagjairól nyilvántartást vezet. E nyilvántartásba csak olyan adatok vehetők fel, amelyek a tag azonosítását szolgálják, valamint az egyesület működésére (kutatási, előadói tevékenység, szakképzettség, tagdíjfizetés stb.) vonatkoznak. A nyilvántartást úgy kell vezetni és kezelni, hogy a tag személyiségi jogait ne sértse.Az arra jogosult hatóságokon kívül a nyilvántartásba az Egyesületen kívüli személy részére csak az érintett tag beleegyezésével engedhető betekintés, és adható tájékoztatás.

IV. A tagok jogai és kötelezettségei

1. A tag jogosult:

– részt venni az Egyesület Közgyűlésén,- tisztségviselőt választani, illetve nagykorúsága esetén tisztséget vállalni,- véleményt nyilvánítani, és javaslatot tenni az Egyesületre vonatkozó bármely kérdésben,- részt venni – az arra megállapított szabályok szerint – az Egyesület tevékenységében és rendezvényein,- használni – az arra megállapított szabályok szerint – az Egyesület tevékenységének végzéséhez rendelkezésre álló eszközeit,- az Egyesület tevékenységével kapcsolatos tevékenységéhez – az arra megállapított szabályok szerint – egyesületi támogatást igénybe venni.

2. A tag köteles:

– az Alapszabályt és az Egyesület egyéb szabályzatait betartani,- az Egyesület vezető szervei által hozott határozatokat végrehajtani,- tagdíjat rendszeresen fizetni,- az Egyesület vagyonát és jó hírnevét óvni.

V. Az Egyesület szervezete

  1. 1. A Közgyűlés:

A Közgyűlés az Egyesület azon szerve, amely a tagok összességéből áll, és hatásköre a Küldöttgyűlés tagjainak (a küldötteknek) megválasztására terjed ki. A Közgyűlés a küldötteket az Egyesület tagjai közül választja.

1.1. A Közgyűlés működése

A Közgyűlést az Egyesület Elnöksége (a továbbiakban: Elnökség) hívja össze.A Közgyűlést szükség szerint, de legalább 5 évente össze kell hívni. A Közgyűlést össze kell hívni, ha a Küldöttgyűlés küldötteinek száma 5 fő alá csökken.A Közgyűlést a tagok egyharmadának kívánságára, a Számvizsgáló Bizottság felhívására, valamint a küldöttgyűlés, illetve a felügyeleti szerv indítványára is össze kell hívni.

1.2. A Közgyűlés határozatképessége

A Közgyűlés akkor határozatképes, ha a tagok legalább az összes tag számának felét meghaladó számban vannak jelen.A határozatképtelenség miatt elhalasztott Közgyűlést 15 napon belül újra össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt elhalasztott Közgyűlés újból történő összehívása során – az eredeti napirenden felvetett kérdésekben – a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

1.3. A határozathozatal

A határozathozatal nyílt szavazással történik. A küldöttek megválasztásának kérdésében, bármely jelenlévő kérésére titkos szavazást kell elrendelni.A Közgyűlés határozatait egyszerű többséggel hozza.Szavazategyenlőség esetén Elnök szavazata dönt.A Közgyűlésen hozott határozatokat jegyzőkönyvezni kell. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és az Elnök írja alá, valamint egy – a jelenlévők közül e célra választott tag – hitelesíti.

1.4. Értesítés a Közgyűlésről, napirend

A Közgyűlésről a tagokat a Közgyűlés időpontja előtt legalább 15 nappal – a határozatképtelenség miatt megismételendő közgyűlés előre kitűzött időpontjának, valamint a tervezett napirendnek a közlése mellett értesíteni – kell.A Közgyűlésen – a határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlés kivételével – a tag új napirendi pont felvételét kérheti, és abban a Közgyűlés határozhat. Nem kérheti új napirendi pont felvételét a Közgyűlést összehívó egyesületi szerv és a Közgyűlés összehívását kérő tag.

  1. 2. A Küldöttgyűlés:

2.1. A Küldöttgyűlés jogállása

A Küldöttgyűlés az Egyesület legfőbb szerve, amely a Közgyűlés által 5 évre megválasztott 8 küldöttből áll. A Közgyűlés a küldötteket az Egyesület tagjai közül választja. Tevékenységét az 1989. évi II. tv. és az Alapszabály szerint látja el.2.2. A Küldöttgyűlés hatásköre:A Küldöttgyűlés az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet.A Küldöttgyűlés kizárólagos hatásköre:a./ az Egyesület felosztásának, valamint más egyesülettel való egyesülésének kimondása,b./ az Alapszabály megállapítása, módosítása,c./ az Egyesület Elnökének (a továbbiakban: Elnök), az Elnökségnek, és a Számvizsgáló Bizottságnak megválasztása,d./ tagdíj mértékének megváltoztatásae./ döntés szponzor nevének felvételéről, és minden a név- és jelképhasználattal kapcsolatos kérdésben,f./ döntés minden olyan kérdésben, amely alapján valamely tagra a többi taghoz képest többletjogok, vagy többletkötelezettségek hárulnak, úgy, hogy az az érintett tag és az Egyesület között létrejött külön megállapodásban megfelelő ellentételezésre nem kerülg./ döntés tag kizárásáról,h./ az éves költségvetés meghatározása,i./ az Elnökség és a Számvizsgáló Bizottság éves beszámolójának elfogadása.j./ az SZMSZ jóváhagyása

2.3. A Küldöttgyűlés működése

A Küldöttgyűlést az Egyesület Elnöksége (a továbbiakban: Elnökség) hívja össze.A Küldöttgyűlést szükség szerint, de legalább évente össze kell hívni. A Küldöttgyűlést össze kell hívni, ha az Elnökség, vagy a Számvizsgáló Bizottság tagja tevékenységének ellátásában tartósan akadályozott, vagy alkalmatlan és emiatt e szervek határozatképessége veszélybe kerül.A Küldöttgyűlést a tagok egyharmadának, illetve legalább két küldött kívánságára, a Számvizsgáló Bizottság felhívására, valamint a felügyeleti szerv indítványára is össze kell hívni.

2.4. A Küldöttgyűlés határozatképessége

A Küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha a küldöttek legalább a küldöttek számának felét meghaladó számban vannak jelen.A határozatképtelenség miatt elhalasztott Küldöttgyűlést 15 napon belül újra össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt elhalasztott Küldöttgyűlés újból történő összehívása során – az eredeti napirenden felvetett kérdésekben – a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

2.5. A határozathozatal

A határozathozatal nyílt szavazással történik. Tisztségviselő megválasztásának kérdésében, bármely jelenlévő Küldött kérésére titkos szavazást kell elrendelni.A Küldöttgyűlés határozatait egyszerű többséggel hozza.Kétharmados többség szükséges:- az egyesület egyesülésének, feloszlásának kimondásához,- a tagdíj mértékének megváltoztatásához,- az alapszabály módosításához,- az Egyesület Elnökének megválasztásához.- az Alapszabály V. fejezet 1.2. f./ pontjában foglalt döntéshez (az érintett (küldött) tag ilyen esetben nem szavaz, és őt e kérdésben a határozatképesség megállapításánál is figyelmen kívül kell hagyni.Szavazategyenlőség esetén Elnök szavazata dönt.Amennyiben a Küldöttgyűlésen valamely tagnak a kizárásáról, vagy az Egyesülettel szemben fennálló felelősségről, vagy annak kivizsgálásáról kell dönteni, az érintett (küldött) tag nem szavazhat és e kérdésben személyét a határozatképesség megállapítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.A Küldöttgyűlésen hozott határozatokat jegyzőkönyvezni kell. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és az Elnök írja alá, valamint egy – a jelenlévők közül e célra választott küldött – hitelesíti. Az Egyesület képviselőjének választását az illetékes bíróságon be kell jegyeztetni.2.6. Értesítés a Küldöttgyűlésről, napirendA Küldöttgyűlésről a küldötteket a Küldöttgyűlés időpontja előtt legalább 15 nappal – a határozatképtelenség miatt megismételendő küldöttgyűlés előre kitűzött időpontjának, valamint a tervezett napirendnek a közlése mellett értesíteni – kell.A Küldöttgyűlésen – a határozatképtelenség miatt megismételt Küldöttgyűlés kivételével – a küldött új napirendi pont felvételét kérheti, és abban a Küldöttgyűlés határozhat. Nem kérheti új napirendi pont felvételét a Küldöttgyűlést összehívó egyesületi szerv és a Küldöttgyűlés összehívását kérő tag.3. Az Elnökség3.1. Az Elnökség jogállásaAz egyesületet 3 fős Elnökség irányítja. Az Elnökség tagja és egyben elnöke a Küldöttgyűlés által megválasztott Elnök.Az Elnökség tagjait – ideértve az Elnököt is – a Küldöttgyűlés választja meg az Egyesület tagjai sorából. Megbízásuk három évre szól.3.2. Az Elnökség feladataiAz Elnökség feladata- megállapítja ügyrendjét- javaslatot tesz az SZMSZ-re,- javaslatot terjeszt a Küldöttgyűlés elé az éves költségvetésről,- beszámol a Küldöttgyűlésnek az Egyesület éves működéséről,- irányítja az Egyesület tevékenységét,- irányítja az Egyesület működésével kapcsolatos gazdasági, adminisztrációs szervi tevékenységet,- dönt tagsági viszony felfüggesztéséről,- megválasztja az ügyvezető titkárt- további feladatait, hatáskörét, működését, kötelezettségeit részletesen az Alapszabály, a SZMSZ, a Küldöttgyűlés határozatai és az Elnökség ügyrendje állapítja meg.3.3. Az Elnökség működéseAz Elnökség valamennyi tagja jelenléte esetén határozatképes. Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Határozatairól jegyzőkönyv készül. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.4. Az Elnök- önállóan képviseli az Egyesületet,- gyakorolja a munkáltatói jogokat,- intézkedik az Elnökségi ülések összehívásáról,- végrehajtja az Elnökség határozatait,- dönt a hatáskörébe utalt kérdésekben.5. A Számvizsgáló Bizottság5.1. A Számvizsgáló Bizottság jogállásaA Számvizsgáló Bizottságot az Egyesület tagjainak sorából a Küldöttgyűlés választja meg. A Számvizsgáló Bizottság három tagból áll. A megválasztott Bizottsági tagok megbízatása három évre szól.Nem lehet a Számvizsgáló Bizottság tagja, az Elnökség tagja, az Egyesület alkalmazottja, és olyan más személy, akit az Egyesület valamely feladatának ellátására megbízott, ide nem értve a küldöttet.5.2. A Számvizsgáló Bizottság kötelezettségei:- megválasztja elnökét,- megválasztja ügyrendjét,- szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülést tart,- ellenőrzi, hogy az Egyesület a rá vonatkozó jogszabályoknak megfelelően működik-e,- véleményezi az éves költségvetési tervet, és az Elnökség éves beszámolóját, véleményét a Küldöttgyűlés elé terjeszti,- az Elnökség olyan határozatképtelensége esetén, amely az Egyesület folyamatos működését súlyosan veszélyezteti, intézkedik a Küldöttgyűlés haladéktalan összehívásáról, és a Küldöttgyűlés megtartásáig ellátja a halaszthatatlan elnökségi feladatokat.- kivizsgálja a tag írásbeli panaszát, és annak eredményéről a tagot írásban tájékoztatja.- tevékenységéről a Küldöttgyűlésnek beszámol,5.3 A Számvizsgáló Bizottság jogai:- felszólíthatja az Elnököt, Elnökséget, az Egyesület bármely tisztségviselőjét, tagját, alkalmazottját és megbízottját a szabályellenes, vagy az Egyesületet károsító tevékenység megszüntetésére, az okozott sérelem kiküszöbölésére,- a Küldöttgyűlés előtt indítványt tehet,- felszólíthatja az Elnökséget a Küldöttgyűlés összehívására, ennek eredménytelensége esetén a Küldöttgyűlést maga is összehívhatja. Elnökségi tag felfüggesztése, egyéb kirívó hiányosság, érdeksérelem, vagy bűncselekmény gyanúja esetén köteles a Küldöttgyűlést haladéktalanul összehívni, és indítványt tenni,- szükség esetén – a vonatkozó jogszabályok szerint – az Egyesület felügyeleti szervéhez fordulhat.- az Elnökség tagjai tekintetében dönt a tagsági jogviszony felfüggesztéséről,- vizsgálataihoz szakértőt vehet igénybe, amelynek tevékenységéhez az Elnökség köteles a feltételeket biztosítani.5.4. A Számvizsgáló Bizottság üléseinek összehívásáról, és határozatainak végrehajtásáról a Számvizsgáló Bizottság elnöke gondoskodik.6. Az Egyesület választott tisztségviselőiAz Egyesület választott tisztségviselői az Elnök, az Elnökségi tag, a Számvizsgáló Bizottság tagja. Az e tisztséget betöltő személyek az Egyesülettel munkaviszonyban nem állhatnak, tevékenységükért díjazást nem vehetnek fel, azt társadalmi megbízatásként látják el.Az Egyesület munkaszervezetéhez tartozik az ügyvezető titkár és minden az SZMSZ-ben meghatározott egyéb tisztséget és munkakört betöltő személy.

VI. Az Egyesület jogképessége és jegyzése

  1. Az Egyesület jogi személy, ennélfogva – jegyzésre jogosult képviselő útján – önálló vagyoni jogokat szerezhet, kötelezettséget vállalhat.
  1. Az Egyesület jegyzése úgy történik, hogy a jegyzésre jogosult személy az egyesület előírt, előnyomott, vagy nyomtatott neve alá – aláírási címpéldányának megfelelően – saját nevét, jegyzési jogának módja szerint önállóan, vagy együttesen aláírja.

2.1. Az Egyesületet önállóan jegyzi az Egyesület Elnöke.2.2  Együttes jegyzésre jogosult az Elnökség tagja, és az aláírásra jogosult dolgozó. Együttes jegyzési jogosultsággal rendelkező személy az Egyesületet, vagy az Elnökkel, vagy más együttes jegyzési jogosultsággal rendelkező személlyel együttesen jegyezheti.2.3. Aláírásra jogosult dolgozó az Alapszabályban, és az SZMSZ-ben ilyen jogosultsággal felruházott tisztségviselő, valamint az, akit az Elnök aláírásra jogosult dolgozónak kijelöl.2.4. A jegyzési jogosultsággal rendelkező személyek e jogukat közjegyző által hitelesített aláírási címpéldánnyal igazolják.

VII. Az Egyesület anyagi forrásai és gazdálkodása

  1. Az Egyesület bevételei:

– tagságai díjak,- gazdálkodó szervezetek anyagi támogatása, szponzoroktól származó támogatás,- rendezvényi, hirdetési, különféle bérleti bevételek és egyéb – az Egyesület tevékenységével kapcsolatos – szolgáltatások bevételei,- vállalkozási tevékenységből származó bevételek,- az állami támogatások

  1. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Tartozásaiért saját vagyonával felel.

Az Egyesület vezető állású dolgozói az Egyesületnek okozott károkért a Ptk. általános szabályai szerint felelnek. Vezető állású dolgozónak minősül az Elnök, az Elnökség tagja, a Számviteli Bizottság tagja, valamint akit az SZMSZ ilyenként jelöl meg.A tagok – a tagsági díj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért nem felelnek.

VIII. Az Egyesület megszűnése

Az Egyesület megszűnik, ha- feloszlatását kimondja,- más Egyesülettel egyesül- ha tagjainak száma 10 fő alá csökken, és hat hónap elteltével sem éri el a 10 főt.- ha a bíróság feloszlatja, vagy megállapítja megszűnését.Az Egyesület megszűnése esetén vagyonát a befizetett tagdíjak arányában, a tagok között kell felosztani. Erről a Küldöttgyűlés kétharmados többséggel elfogadott határozattal rendelkezik.IX. Záró rendelkezésekJelen Alapszabály a 2005. július 1. napján megtartott alakuló Közgyűlésen történt elfogadással hatályba lép. Az Alapszabályt az alakuló Közgyűlés egyhangúlag fogadja el.Miskolc, 2005. november 21.A 2005. november 21-ei módosítások jelen Alapszabályban vastag, dőlt betűkkel kerültek feltüntetésre.Záradék:Az Alapszabályt az alakuló közgyűlés 1/2005. számú Közgyűlési határozatával egyhangúlag elfogadta.Záradék:Az Alapszabály 2005. november 21-ei módosítását a Közgyűlés 6/2005., 7/2005. és 9/2005. számú Közgyűlési határozatával egyhangúlag elfogadta.Elnök”