Beszélgetés Árvai Nóra szakíró pszichológussal

Árvai Nóra pszichológus, szakíró, perinatális tanácsadó a tavalyi, X. Bükkszentkereszti Gyógynövénynapokon tartott előadást egy rejtélyes betegségről, az endometriózisról. A terem tömve volt érdeklődőkkel, és nagyon úgy tűnt számunkra, hogy ez a téma szélesebb nyilvánosságot is érdekelhet.

Felkerestük Árvai Nórát – aki a 2017-es Gyógynövénynapokra is elfogadta a meghívásunkat – hogy tovább faggassuk szakterületéről.

Önt leggyakrabban endometriózissal, a PCOS-sel, a jó- és rosszindulatú daganatos elváltozásokkal és meddőséggel küzdő nők keresik fel. Hogyan fordult az érdeklődése éppen a krónikus női betegségek felé?

8 évvel ezelőtt friss diplomás pszichológusként magam is érintett voltam endometriózisban, sok mindenen mentem keresztül. Annak idején, öt egészségügyi kaparás, három laparoszkópiás és egy nagyműtét, majd egy következményes agyi trombózis után, a kórházi ágyon fekve rájöttem, hogy rajtam kívül senki sem tudja a kialakult helyzetet megoldani. Emlékszem, nagy nehezen feltápászkodtam az ágyról, ellépegettem az ablakig, kinéztem…sütött a nap, csicseregtek a madarak. Melengette az arcomat a napfény a koszos ablaküvegen keresztül. Ott és akkor tettem egy elhatározást: nem várok többet másra. Nem lesz több műtét, nem lesz több gyógyszer, nem lesz több betegség. Megoldom én magam. Ott álltam, gyengén, sápadtan, soványan, fél karommal esetlenül szorongattam az infúziós tasakomat, szánalmas látvány lehettem. De belül akkor először olyan erőt éreztem magamban, amilyet még soha. Először csak suttogtam, aztán meg odakiabáltam az üveg túloldalán kíváncsiskodó verébnek: Ebből elég volt, ennek vége! Én meggyógyulok. És így is tettem.

Aztán írtam erről egy könyvet, ami nagy siker lett a tabudöntögető jellege miatt: az első volt ebben a témában, én pedig azon kaptam magam, hogy a szervezetfejlesztő szakpszichológusi multis életemet megszámlálhatatlan képzés és tanulás után a pszichológiai magánrendelőmre cseréltem.

Miért tud ilyen keveset a nyilvánosság az endometriózisról vagy a PCOS-ről? Miért övezi tabu ezeket a betegségeket?

Még mindig tabu minden téma, ami a nőiséget, női szexualitást, termékenységet, meddőséget érinti, de azért már sokat javul a helyzet egy maroknyi csapat úttörő munkájának hála, hazánkban is. Hiába írjuk a 21. századot, a nő társadalmi szerepe még mindig az, hogy legyen csinos, szép, fitt és vidám, szüljön sok gyermeket és mosolyogjon boldogan a férje oldalán. Ezekkel az elvárásokkal mindkét említett, manapság egyre „népszerűbb” női betegség szembe megy, talán nem véletlenül.

Mi nehezíti az endometriózis felismerését?

Az endometriózis mindmáig sok fejtörést okoz a kutatóknak, orvosoknak, hiszen rejtélyes betegséggel állunk szemben. A betegség elnevezése az endometrium latin szóból ered, ami a méhet belülről borító nyálkahártyát jelenti. Az endometrium a női hormonális ciklus változásaira reagálva hónapról hónapra megvastagszik, majd leválik, és menstruációs vérzés formájában távozik a szervezetből. Normális esetben az endometrium szövet csak a méh belső falát borítja, endometriózisban azonban megjelenik ettől eltérő helyeken is a szervezetben, általában a méh külső falán, a petefészkeken, a méhtartó szalagokon, a húgyhólyagon, összenövéseket alkothat a hashártya borítékán. Ennél is rosszabb esetben a betegség érintheti a beleket is, és igaz, ritkán, de leírtak már endometriózist a külső nemi szerveken, ízületekben, (pl. térdízület) a tüdőben és az agyban is.

Ezek a rendellenes helyen elhelyezkedő szövetek ugyanúgy viselkednek, mintha a méh üregén belül lennének, minden ciklusban megvastagszanak, és véreznek is. Ez a vér azonban a menstruációval ellentétben nem tud kiürülni a szervezetből, erőteljes fájdalmat, görcsöket okoz, és úgynevezett steril gyulladást kelthet az érintett szerven és annak környezetében.

Mikor érdemes gyanakodni az endometriózisra?

Az endometriózis vezető tünete a krónikus fájdalom, amely leginkább az alhas, a kismedence területére lokalizálódik, de kisugározhat a derékba is. Általában emiatt fordulnak leggyakrabban az érintett nők orvoshoz. Érdekes tény, hogy a fájdalom mértéke nem szükségszerűen függ össze az endometriózis csomók nagyságával és kiterjedtségével. Főként a menstruáció alatt és az azt megelőző időszakban, de előrehaladottabb esetekben gyakorlatilag bármikor előfordulhat.

Másik tipikus tünet a rendszertelen vérzés. Van olyan endometriózistól szenvedő nő, akinek van ciklusa, „csak” elviselhetetlen kínokkal jár, de gyakori panasz, hogy a menszesz nem tartja a ciklust, s tőle teljesen függetlenül is felléphet vérzés. Menstruációkor nagyon erős, darabos vérzés is jelentkezhet, ráadásul a menszesz a normális 3-5 napnál jóval tovább, akár 10-14 napig is eltarthat. Bizonyos esetekben ez komoly vérveszteséget jelent, tehát a betegség vérszegénységhez is vezethet.

További tünet az éles fájdalom szex, vagy nőgyógyászati vizsgálat közben, de fájdalommal járhat a vizelés és a székelés is. Az ezekben a helyzetekben jelentkező fájdalom nem görcsös jellegű, hanem éles, nyilalló. Sajnos ezt sokszor nem veszik komolyan, például az illető párja azt hiheti, hogy az endometriózisban szenvedő nő esetleg csak el akarja kerülni az együttlétet. Ördögi kör: minél betegebb valaki, annál többet jár nőgyógyászhoz, de annál kellemetlenebb élmény maga a vizsgálat is…

Tipikus jel az is, ha nem jön a baba… Feltételezhető, hogy az endometriózis mind mechanikai úton, (összenövések, petevezető-elzáródás, stb.) mind a petevándorlás, megtermékenyülés és beágyazódás gátlása révén is okozhat meddőséget.

Egyéb panaszok is vannak, amelyek segíthetnek a diagnózis felállításában: derékfájás, krónikus fáradtságérzet, haspuffadás, görcsös székelés, fájdalmas bélmozgások, gyakori hasmenés, vizelési panaszok, vesekőszerű kólika, bélelzáródás, tuberkolózisra is gyanús vérköpet, vérköhögés, egyéb szervspecifikus tünetek és szövődmények. Ha az endometriózis elhelyezkedése extragenitális, tehát nem a nemi szerveket érinti, akkor a panaszok az érintett szervre jellegzetesek. Mindaddig, amíg az endometriózis nem kerül igazolásra, – ami csak műtéti úton lehetséges – ez komoly diagnosztikai gondot jelenthet.

A PCOS diagnózisa is ilyen bonyolult?

Kicsit kevésbé bonyolult, hiszen műtét nélkül is lehet pontos diagnózishoz jutni. A szindróma komplex női hormonális zavar, szerteágazó tünetekkel. Az állapot a policisztás petefészekről kapta a nevét, azonban a PCOS diagnózisának nem feltétele a policisztás petefészek, gyakran előfordul ugyanis, hogy a betegek nőgyógyászati ultrahang képe nem mutat eltérést.

Ahhoz, hogy valakit PCOS-sel diagnosztizáljanak, a három diagnosztikus kritériumokból legalább kettő megléte szükséges, amennyiben más endokrin betegség kizárható. Ezek a kritériumok a következők: 1, peteérési vagy menstruációs zavar, 2, férfihormon-túlsúly tünetei, 3, policisztás ováriumok észlelése ultrahanggal. A petefészek általában megnagyobbodott, a kéreg alatt pedig gyöngysorszerűen sorjáznak a meg nem érett tüszők, amelyek egyenként 6-8 mm-esek. (Mindkét petefészekben 8-10 mm-es kis ciszták lehetnek). Mivel petefészkeken sokszor egy vastag, kéregszerű bevonat képződik, ez megakadályozza az érett pete kilökődését, a tüszőrepedést, ezáltal lehetetlenné válik a megtermékenyülés. A meg nem repedt tüszők maradványaiból alakulnak ki a folyadékot tartalmazó ciszták.

Az inzulin rezisztencia növeli a PCOS kialakulásának esélyét?

Ez tipikusan tyúk vagy tojás probléma… A PCOS tünetei, amelyekkel az érintett nők általában orvoshoz fordulnak, a következők: pattanásos, zsíros bőr, aknék állvonalban vagy a hát, dekoltázs területén, rendszertelen női ciklus (kevesebb, mint 22 napos vagy több, mint 35 napos), a peteérés elmaradása, esetleg pecsételő vérzés, hajhullás, esetleg kopaszodás, erőteljesebb szőrnövekedés (arcon, mellbimbók környékén, karon, hason), fogamzási problémák, meddőség, sorozatos vetélések, hajlam a terhességi cukorbetegségre, inzulinrezisztencia, cukoréhség, metabolikus szindróma, ritkábban alvási apnoé, elhízás, főként a has környékére jellemző úszógumi-effektus, vagy kifejezett soványság, depresszióra való hajlam. Máig nem tisztázott, hogy a PCOS és az inzulinrezisztencia között mi az ok-okozati viszony, melyik melyikből következik, de tény, hogy gyakran a két állapot együtt jár.

Mit tapasztal, gyakori, hogy a krónikus betegséggel küzdő nők próbálják bagatellizálni a problémát vagy önmagukat hibáztatják, esetleg a környezetük vagy akár az őket kezelő orvos teszi ezt?

Senki sem tudja magát jobban bántani és hibáztatni, mint egy krónikus betegséggel küzdő nő.

A diagnózisig a környezettől is sokszor csak a tünetek elbagatellizálása érkezik reakcióként, ezért  az önértékeléssel, önbizalommal, megváltozott testképpel és a saját testbe vetett bizalom és szeretet újraépítésével sokat foglalkozunk a konzultációk során.

Hova forduljon valaki, akit PCOS-sel vagy endometriózissal diagnosztizáltak? Miben segíthet egy szakember, miben segíthet a közösség?

Multidiszciplináris megközelítésre van szükség, szakorvosok mellett dietetikus, pszichológus, perinatális szaktanácsadó és személyi edző segíthet.

Az említett betegségek sokszor vezetnek meddőséghez, vagy legalábbis nagyon megnehezítik, kockázatossá teszik a gyermekvállalást. Miben bízzon az, aki ilyen élethelyzetben találja magát?

Magában. Saját testében, erejében, regenerálódási képességében, életörömében, gyógyulásában, szeretetében.

A stresszkezelés, mozgás, speciális étrend fontosságát sokszor említi előadásaiban és írásaiban is. Mik azok az apró, pozitív szokások, amik segítenek megőrizni a test feletti kontroll érzetét és az optimizmust egy-egy esetenként igen súlyos élethelyzetben is?

A hármas alappillér: táplálkozás, mozgás és stresszkezelés, relaxáció, lelki egészség mind visszaadja a kontroll érzetét, hogy az érintett nő tehet valamit saját magáért, nem csak sodródik a gyógyszerek, hormonok, műtétek, orvosok között, hanem aktív, sorsát és egészségét irányító, hatékony személynek érezheti magát. Persze nem szabad túlzásokba sem esni, a túlzott kontrolligény gyakran orthorexiába csap át (ez is egy speciális étkezési zavar, csak ez az egészséges táplálkozást tekinti kötelező érvényűnek). Szakember segíthet megtalálni a tökéletes egyensúlyt és harmóniát.