A cickafark története

Eredet, botanikai leírás

A mezei cickafark kámforos illatú, fehér virágú, hazánkban honos, lágy szárú, 50-80 cm magas, a fészekvirágzatúak (Asteraceae) családjába tartozó évelő növény. Gyöktörzzsel telel át. Többszörösen szeldelt levelei szórt állásúak. Júniustól késő őszig virágzik.

Hatóanyagai

Összehúzó hatása a benne található egyik hatóanyagnak, a tanninnak köszönhető. Ezen kívül flavonoidok, alkaloidok, kumarin és illatanyaga, az azulén teszik hasznos növénnyé a házi patikában.

Legendák

A cickafarkfű már az őstörténet előtt ismert volt. Irakban egy neandervölgyi temetkezési helyen nagy koncentrációban találtak cickafarkfű virágport. Az ókori orvosok is használták. Dioszkoridész szerint a legjobb vérzéscsillapító, mindenféle sebre, fekélyre használható. Hippokratész fürdőként vérző aranyérre ajánlotta. Latin neve achillea millefolium arra utal, hogy Achillész, a trójai hős ezzel a növénnyel állította el a társai sebeinek vérzését. A kelták is igen tisztelték, rituális szertartással szedték.

07_Cickafarkfucickafarkcickafark_lepkecickafark-kozeli_308x1981