Epebetegség étrendi kezelése

Mintaétrend Epebetegség esetén

Kicsi körte a máj alatt

Az epehólyag a máj jobb lebenye alatt elhelyezkedő, körte alakú szerv. Fő funkciója a máj által termelt epe raktározása. Magyarországon a lakosság csaknem 15-20%-a érintett epeproblémákban, különösen az idősebb korosztály tagjai, a túlsúllyal/elhízással küzdők és a hölgyek.

Mire jó az epe?

Az epe 80%-a víz, 20% az „egyéb” összetevő: kisebb részt jellegzetes, barnássárga színű epefesték, nagyobb részt koleszterinből létrejövő epesavak. Kulcsfontosságú szerepet tölt be a zsírok emésztésének folyamatában.  Csak hát ami elromolhat, az sajnos el is romlik. Az epebetegségek kialakulásának nagy részéért pedig az epekövek felelősek.

Az epekövek sem egyformák

A nyugati országokban a legjellemzőbb a koleszterinkövek kialakulása. Az epesavak normális körülmények között képesek a koleszterint oldott formában tartani, de ha túl sok kolszeterin termelődik a májban, vagy túl kevés epesav van az epében, a koleszterin köveket alkotva kiválik az oldatból. A koleszterinkövek különösen gyakorik hölgyek körében, de összefüggésben állnak az elhízással, valamint a nem jól megválasztott, extrém alacsony kalóriabevitelű (azaz koplalásos) diéták alkalmazásával is. A terhesség, a családi halmozódás, a szénhidrát- és zsíranyagcsere-zavarok szintén fokozzák a koleszterinkövek kialakulásának kockázatát.

A pigmentkövek ritkábban fordulnak elő, genetikai tényezőkön kívül a vörösvértestek fokozott mértékű szétesése, epepangás, fertőzések, alkoholos májzsugor játszhat közre a kialakulásukban.

„Néma” epekőnek nevezzük azokat a köveket, amelyek semmiféle panaszt nem okoznak, ezek nem igényelnek kezelést – amíg el nem mozdulnak a helyükről. Ha megmozdulnak és rossz helyre kerülnek, a korábban „néma” kövek komoly tüneteket és szövődményeket okozhatnak. A leggyakoribb szövődmények közé tartozik az epehólyag-gyulladás és az epepangás, sárgaság. A legrosszabb esetben a kő elzárja a Vater-papilla területét, eltorlaszolva ezzel a hasnyálmirigy kivezetőcsövét is, hasnyálmirigy-gyulladást okozva.

Képződésük helye szerint az epekövek kialakulhatnak az epehólyagban vagy az epeutakban. Az epeutak köveit minden esetben el kell távolítani, akkor is, ha nem okoznak tüneteket.

Mit együnk, ha rohamunk van…

Az epebetegség diétája két, egymástól jól elkülöníthető szakaszból tevődik össze. Közvetlenül  epekőroham után 1-2 napig teljes koplalás javasolt, csak folyadék fogyasztható. Inni viszont muszáj, minél többet, ha kell, kortyonként. A folyadék lehet szénsavmentes ásványvíz, gyengére főzött tea, friss, szűrt almalé, sárgarépa leve stb. A 2-3. naptól megpróbálkozhatunk a szénhidrátok fogyasztásával: főtt burgonya, háztartási keksz, pirítós, pászka, főtt rizs, nyáklevesek, főtt sárgarépa stb. Később a gyümölcskompótok, zöldségpürék mellett a fehérjék fogyasztása is elkezdődhet: párolt vagy főzött húsok, zsírszegény tejtermékek formájában. Körülbelül az 5-6. naptól lehet visszaállni a továbbiakban részletezésre kerülő, panaszmentes epebetegek számára megfelelő diétára.

…és mit, ha éppen jól vagyunk?

Ha valaki egyszer már megélt epekőrohamot, mindent el fog követni, hogy a jövőben elkerülje azt. Ebben nagy segítséget nyújt a helyesen megválasztott étrend. A diéta célja a hirtelen jött görcsös rohamok elkerülése, valamint – az epepangás elkerülése céljából – az epe gyakori kiürülésének elősegítése.  Ezen célok elérésében egy zsírszegény, durva rostoktól mentes, fűszerszegény étrend segít minket leginkább. Milyen szempontokat kell ehhez érvényesíteni a gyakorlatban?

  • Mivel a legtöbb epebeteg elhízott, általában – de nem kizárólagosan – energiaszegény diéta javasolható, a mintaétrendben is ilyen étlapot állítottunk össze;
  • Fontos a szélsőséges fogyókúrák, a koplalás elkerülése;
  • Naponta legalább ötször, de ha módunk van rá, napi 6-7 alkalommal kell étkezni;
  • A zsírban gazdag alapanyagok, élelmiszerek és ételkészítési eljárások kerülendőek. Fontos azonban, hogy míg az érem egyik oldalán minden gyanús, ami zsíros, addig az érem másik oldalát szemlélve nem szabad a teljes zsírmentességre törekedni. Valamennyi zsír ugyanis kell ahhoz, hogy az epehólyagot összehúzódásra serkentsük, és így a folyamatos ürülést biztosítsuk. Kifejezetten jó hatású, ha például a már elkészült ételre (pl. leves, saláta) cseppentünk néhány milliliter jó minőségű, hidegen sajtolt növényi olajat is!
  • Az epeköves étrendnél különösen fontos az egyéni tolerancia: míg egy élelmiszer valakinél nem okoz panaszt, a másik görcsölhet tőle. Ezért – főként a kezdeti időszakban – nagyon hasznos a precíz táplálkozási napló vezetése. Itt az elfogyasztott ételek mellett a tüneteket is feljegyezzük, így kiismerhetjük, szervezetünk hogyan reagál az egyes konkrét élelmiszerekre;
  • A megfelelő folyadékpótlás elengedhetetlen! Különösen jó hatásúak lehetnek a glaubersós gyógyvizek (pl. Salvus víz), ezekből kúraszerűen (1 hónapon át) érdemes fogyasztani napi 1 dl-t.
  • Az alkohol fogyasztása tilos!

Mit főzzek magamnak? (És miből? És hogyan ?)

A továbbiakban konkrét élelmiszercsoportok megítéléséhez szeretnék szempontokat nyújtani. Vágjunk is bele!

  • Zsírszegény diétában húsokból jó választás a sovány sertéshús (pl. comb), a csirke, pulyka, nyúl, hal, fehérpecsenye és az alacsony (20% alatti) zsírtartalmú felvágottak (pl. selyemsonka, gépsonka, aszpikos készítmények), valamint a csökkentett zsírtartalmú termékek vásárlása. A konyhatechnikai eljárások közül a bő zsírban sütés, a hagyományos rántás, az olajon pirított vöröshagyma étrendi szerepeltetése kerülendő. Helyettük a zsírszegény ételkésztési eljárások alkalmazhatók: száraz vagy diétás rántás, sütőzacskóban, teflonedényben történő sütés, párolás, főzés, grillezés.
  • Kenyérfélék, pékáruk esetében választhatóak a rostosabb, teljes kiőrlésű, korpás termékek, de csak másnaposan, szikkadt állapotban. Frissen sült meleg kenyeret, péksüteményt ne fogyasszunk, bármilyen csábító az illatuk! Meg kell várni, míg teljesen kihűlnek! A magas zsírtartalmú pékáruk (pl. vajas és kelt tészták, sajtos, magvas készítmények) helyett válasszunk inkább réteseket, piskótákat vagy gyümölcskrémeket. Zabpehely, kukoricapehely, zabkorpa, búzakorpa, búzacsíra fogyasztása is javasolható.
  • A tojás esetében az egyéni különbségek jelentősek, de a jó hír, hogy a fehérjét majdnem mindenki képes fogyasztani. A tojássárgája viszont sokaknak okozhat gondot.
  • Tésztaféléknél fontos a tojástartalom: minél több tojásból készül az alapanyag, annál könnyebben emészthető a száraztészta.
  • Tej és tejtermékek: a tej sok esetben okoz gondot, ilyenkor a különböző, kalciummal dúsított növényi italok jó alternatívát nyújtanak. A joghurt, kefír és félzsíros vagy zsírszegény túró jól tolerálható. Tejszín fogyasztása a magas zsírtartalom miatt nem javasolható, de kis mennyiségben ételkészítésre főzőtejszín alkalmazható. Mivel a sajt zsírtartalma kiemelkedően magas, ezért csak a zsírszegényebb fajtákat (pl. óvári, Tenkes, köményes sajt, mozzarella) vagy light termékeket válasszunk, és egy adag étel 10-20 g-nál nem tartalmazhat több sajtot (ez 1 vékony szelet sajtot jelent a gyakorlatban). A sajt emészthetőségét reszeléssel fokozhatjuk.
  • Gyümölcsök közül az aprómagvasak (pl. banán, málna, eper, kiwi) és a magas illóolaj tartalmúak (pl. narancs) okozhatnak gondot. Hámozva, egyéni tűrőképességünknek megfelelően fogyaszthatunk gyümölcsöket. Kompótnak készítve jobban tolerálhatóak.
  • Zöldségek esetében nagy az egyéni tolerancia szerepe: sajnos nincs általános szabály, mindenki maga kísérletezi ki, mit bír és mit nem. Zöldségek esetében is ajánlott azonban a héj eltávolítása. (Paprika és paradicsom héja eltávolítandó! A kaliforniai paprika héját jobban bírják az epebetegek, mivel az vékonyabb a normál paprikáénál.) Reszeléssel, sózással és a lé leöntésével, fedő nélküli főzéssel a zöldségekkel szembeni tolerancia fokozható.
  • A magas illóolaj tartalmú fűszernövények és zöldségek (pl. zeller, bors, fahéj, narancshéj, torma, chili, mustár stb.) sokszor okozhatnak panaszt, így kerülendőek. A zöldfűszerek általában probléma nélkül fogyaszthatóak.
  • Az élvezeti cikkek közül a csokoládé, a feketekávé és a sötét tea fogyasztása kerülendő. Teákból a gyógynövény- és valódi gyümölcsteák, valamint a világosra főzött teák nem okoznak problémát. A cukor mennyiségét célszerű csökkentetni, és pl. steviával helyettesíteni.

És ami a teákat illeti…

A közönséges cickafarkfű nemcsak a női bajokon segít, hanem az epetermelés mértékét is fokozza. Az apróbojtorján teát a népi gyógyászat hosszú ideje alkalmazza epebetegség tüneteinek enyhítésére. A mezei katáng májat, vesét, lépet tisztít, az epehólyag tökéletes kiürítését segíti elő, étvágygerjesztő, sárgaság ellen is jó hatású. Gyuri bácsi Aranyvesszős teakeveréke olyan növényekből áll, amelyek az epeváladék termelését fokozzák, ezáltal könnyítik a zsír felszívódását a táplálékból. A fürtös menta görcsoldó, emésztésjavító. Jó hatással lehet továbbá a kamilla, a körömvirág és a rozmaring alkalmazása is.

Epekő esetén nem javasolt az epehajtó teák fogyasztása (pl. orbáncfű, Aranyvesszős teakeverék). Gyuri bácsi azt javasolja, hogy először a fekete retek levével kell próbálkozni. Naponta le kell reszelni egy fekete retket, jól kinyomni a levét és egy evőkanálnyit enni belőle valamelyik főétkezés után. Bioboltokban, nagyobb gyógynövényboltokban lehet fekete retek cseppet kapni, ezt is lehet használni a rajta lévő utasítások szerint. Kisebb kő (2-3 mm alatt) esetleg oldható mezei katáng teával. Napi fél adaggal kell kezdeni a kúrát egy hétig. Ha nem okoz problémát, akkor teljes adagot lehet inni. Ha még mindig nincs kellemetlen tünet, akkor emelhető napi 2, max. 3 csészére az adag. Reggel kell inni éhgyomorra az egyiket, főétkezés után a másikat.

Összeállított mintaétrendünket epeproblémák esetén ajánljuk!

  • ITT töltheti le az étrendet
  • ITT a nyersanyagkiszabást

.


Felhasznált irodalom:

Dr. Döbrönte Zoltán: Epebetegek kézikönyve (SpringMed Kiadó, 2010)

Dobák Zita, dr. Lelovics Zsuzsanna: Mit egyek, ha epebeteg vagyok? Patika Magazin Online. 2020.01.05.

Diet tips for a healthy gallbladder (Medical News Today). Available:
https://www.medicalnewstoday.com/articles/317196#after-surgery


Szepesi-Csöndes Nikoletta

SZEPESI-CSÖNDES NIKOLETTA

Dietetikus

Agrármérnöki diplomámat 2002-ben szereztem a Szent István Egyetemen, ahol kertészetre és gyógynövény-termesztésre szakosodtam. Néhány éven át mezőgazdasági területen dolgoztam, de egyre inkább érdekelt az egészséges táplálkozás – különösen annak gyakorlati megvalósítása. 2017-ben szereztem meg a Semmelweis Egyetemen a dietetikus diplomám. Meggyőződésem, hogy a napjainkban járványszerűen terjedő krónikus betegségek megelőzése és gyógyítása átfogó, holisztikus szemléletet követel, melynek fontos része a táplálkozás. Véleményem szerint a legnagyobb jelentősége a prevenciós tevékenységnek van, ezért töltött el lelkesedéssel, hogy a „Menő Menza” Project keretében lehetőségem nyílt részt venni az általános iskolás gyerekek egészséges táplálkozásra nevelésében. Bár eddigi munkám során a megelőzésre helyeztem a fő hangsúlyt, ugyanakkor azt is világosan látom, hogy a megfelelő táplálkozás hathatós segítséget nyújt a legtöbb civilizációs betegség kezelésében is. A betegség-specifikus táplálkozás számottevően javíthatja a betegek állapotát. Ez a hatás tovább fokozható, ha a szakemberek az étrendi instrukciók mellett a beteg életritmusát, ízlését és lehetőségeit figyelembe vevő gyakorlati tanácsokkal is támogatják a hozzájuk forduló pácienseket.

Remélem, ezen rovatban is sikerül egyértelmű szempontokat, használható ötleteket adni a kedves olvasók számára!