Daganatos betegségek – szűrővizsgálatok 1. (vastagbél, tüdő)

Korábban szó volt arról, hogy a betegségek tekintetében miért olyan fontosak a szűrővizsgálatok. Segítségükkel a betegségeket korán, sokszor még a klinikai tünetek jelentkezése előtt felismerhetjük.

Ez különösen fontos daganatos betegségek esetében, hiszen gyakran a már tüneteket okozó daganatos betegség előrehaladott stádiumot jelent (beszűri a környező területeket és távoli áttétet adhat), melynek kezelése sokkal nehezebb, és gyakran korlátozza a végleges gyógyulást.


Szűrővizsgálatok vastagbélrák

Vastagbélrák

Korán felismerhető!

Az összes rosszindulatú daganat kb. 40%-át adja, tehát foglalkoznunk kell vele, hiszen nagyon gyakori és agresszív rákfajta.

Sokáig tünetmentes lehet, ill. diszkrét tünetek utalhatnak rá.

A következő eseteken gondoljunk rá:

  • Megváltozik a székelési szokás (krónikus székrekedés vagy hasmenés jelentkezik indokolatlanul)
  • Fokozott bélgáztermelődés, puffadás, egyre gyakrabban
  • Étkezések utáni diszkomfort érzés a hasban, gyomorgörcs, bélgörcsök
  • Fáradékonyság
  • Visszatérő hányinger, hányás
  • Rossz emésztés
  • Előfordulhat véres széklet
  • A krónikus (apró, gyakori, sokszor nehezen észrevehető) vérvesztés miatt kialakult vashiányos vérszegénység, fáradékonyság – van, amikor ez a fő panasz,normál étkezés mellett. Kutatni kell az okát!

Mi jelent fokozott kockázatot?

Az életkor: főleg az 50 évesnél idősebbek betegsége, és a nőket gyakrabban érinti. Sajnos a fiatalkor felé tolódik az előfordulása, ezért a kor ne tévesszen meg senkit. 50 év felett mindenkinek ajánlott szűrővizsgálaton részt venni, ha a családban előfordult a betegség, akkor már 30 év felett érdemes a szűrést megfontolni.

A vastagbélrák kialakulására egyértelműen a helytelen táplálkozás, sok adalékanyagot tartalmazó étel, sok füstölt ennivaló, túlzott vöröshús-fogyasztás, túlzott alkoholfogyasztás, rostban szegény táplálkozás hajlamosít. Cukorbetegségben is fokozott kialakulásának kockázata, valamint a gyulladásos bélbetegségek (Crohn-betegség és colitis ulcerosa) is elősegíthetik kialakulását.

A szűrővizsgálat vastagbéltükrözésből áll, ilyenkor végignézik a vastagbél nyálkahártyáját, és azokból az elváltozásokból (polipok, fekélyek), melyek rákra hajlamosítanak, szövettani mintát vesznek. Amennyiben lehetséges, az elváltozást pl. polipot (kóros nyálkahártya szövetszaporulat) el is távolítják. Ha nem találnak semmi rendellenességet, a szűrővizsgálatot 10 év múlva javasolt ismételni. Ha találnak eltérést, a további teendőt a vizsgáló orvossal kell megkonzultálni: van-e pozitív lelet, van-e kezelendő elváltozás, mi a következő lépés, vagy nincs teendő, és csak a szűrést kell gyakrabban elvégezni a továbbiakban.

A vastagbéltükrözés kellemetlen vizsgálat, melyet kérésre altatásban végeznek, így nem megterhelő, nem okoz fájdalmat. A vizsgálat előtt hashajtó tisztító kúrában kell részt venni, hogy a vizsgálat akadálytalanul megtörténhessen.

Az időben felfedezett (csak helyi elváltozást jelentő, szóródás nélküli) vastagbélrák gyógyulási esélyei jók!

Szűrővizsgálatok 1.

Tüdőrák

Az 1800-as évekig a tüdőrák nem volt gyakori betegség, a légszennyezés és a dohányzás elterjedésével vált gyakorivá. Ma már egyértelműen leszögezhető, hogy legnagyobb kóroki tényező a dohányzás, ezt már az 1930-as évektől megfigyelték. Ugyanakkor a tüdőrákos betegek 10-15%-a nem dohányos, náluk genetikai tényezőknek és egyéb külső ártalmaknak (pl. azbeszt, légszennyeződés, passzív dohányzás stb.) van nagy szerepük a daganat kialakulásában. A dohányfüst több ezer káros anyagot tartalmaz, ezek közül több mint 60 bizonyítottan rákkeltő. A passzív dohányzás a nem dohányzók kockázati tényezője. Világos, hogy a megelőzésben a dohányzás mellőzése, a légszennyezés mérséklése elsődleges szerepet játszik.

Milyen tünetek esetén gondoljunk a betegségre?

Sajnos a tüdőrák az első időkben sokáig nem okoz tünetet.

Később:

  • A vezető tünet általában a köhögés. Jellemzi a tartós száraz köhögés (daganat miatti reflexes köhögés – ingerli a környezetét), ez általában a szokásos alkalmazott szerekre nem reagál.
  • Dohányosoknál nehéz lehet észrevenni, mert ők gyakran egyébként is köhögnek. Gyanús lehet, ha megváltozik a köhögés jellege.
  • Véres köpet nem ritka, nagyon jellemző tünet lehet.
  • Ismétlődő, ugyanoda lokalizálódó tüdőgyulladás, ami addig nem volt.
  • Nehézlégzés
  • Indokolatlan fogyás, gyengeség kísérheti a légúti tüneteket.

A tüdőrák a fejlett országokban a második leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegség, a halálozási statisztikát viszont vezeti, vagyis a leggyakoribb halállal végződő daganatos betegség.

A tüdőrákszűrés célja, hogy olyan korán felismerje a rák jelenlétét, amikor még műtétileg eltávolítható egészében a daganat. Ekkor van esély a gyógyulásra.
Általában kétféle radiológiai módszert alkalmaznak a szűrésre.

Az egyik a hagyományos tüdőröntgen, melyet a tüdőszűrő állomásokon alkalmaznak. Ezt korábban a tuberculosis (tbc) felismerésére vezették be. Ma, amikor a tbc már nem népbetegség, jelentősége áttevődött a tüdőrák felismerésére, és szűrő jelleggel alkalmazzák. Ma Magyarországon 40 év felett évente javasolják elvégezni. Hátránya, hogy biztosan csak az 1 cm-nél nagyobb daganatok mutathatók ki általa. Ugyanakkor a tüdőszűrésen ismerik fel a betegek kb. 30%-át, akiknél még klinikai panasz sem volt. Ezeknél a betegeknél a daganat korábbi stadiumban kerül így felismerésre, és az operáció sikeressége is biztosabb ezáltal. Biztonságosabb módszer az 1 cm-nél kisebb daganatok felismerésére az alacsony dózisú többszeletes CT vizsgálat, mely 95%-os valószínűséggel tudja kimutatni a néhány mm-es elváltozásokat is. Ez nem biztos, hogy minden esetben daganat. Minden elváltozás esetén a biztos diagnózist a szövettani mintavétel elemzése adja meg. Ez a módszer akkor indokolt szűrésre, ha kifejezetten kockázati csoportba tartozik valaki, pl. 40 év feletti, rendszeres dohányos, vagy a családban halmozott előfordulás van stb.

A köpet sejttani vizsgálatát (cytológiai vizsgálat) a röntgen kiegészítéseként szokták alkalmazni, ez azonban csak akkor informatív, ha a daganat nincs túl mélyen, és van esély arra, hogy a köpettel kisodródjanak tumorsejtek.

Kimutatták, hogy a dohányzásról való leszokás után 10 évvel a tüdőrák kockázata a dohányosoknál alig magasabb, mint a nem dohányosoknál.


Dr. Vértesi Gabriella

Dr. Vértesi Gabriella

Az orvosi egyetem elvégzése után gyermekgyógyászként kezdtem dolgozni,  gyermekgyógyászatból szereztem első szakképesítésemet, majd klinikai immunológiai és haematológiai szakvizsgákat tettem. 20 évig kórházi osztályon dolgoztam, csontvelő-transzplantációt végeztem onkohaematológiai betegeknél, majd  főleg immunológiai és haematológiai szakellátást folytattam. Egy speciális vesepótló kezelés bevezetésével foglalkozom több mint 10 éve.

A gyógyításban a holisztikus szemléletet vallom, vagyis nemcsak  a betegséget, hanem az egész embert gyógyítom. Tapasztalatom szerint sokszor a betegség eredete egészen más, mint gondolnánk, és a megoldást sem csupán a gyógyszeres kezelésben kell keresni. Szeretem a betegeket, az embereket bevonni a terápiába, és megtanítani őket a problémájuk felismerésére és kezelésére, a saját felelősségük meghatározására a gyógyulásban. Az egyszerű betegségek is hatékonyabban gyógyulnak, ha a beteg tisztában van velük és a teendőkkel. Szeretek segíteni.

Szeretném, ha ezzel a rovattal hozzájárulnék orvosi kérdések tisztábban látásához, megértéséhez, ha az általam leírt információk, tanácsok könnyítenék az életmódbeli változtatásokat. Arra szeretném sarkallni az olvasót, hogy foglalkozzon az egészségével, önmagával, a lelkével, az életmódjával- és ha felismeri a változás szükségét és a változtatás módját, akkor legyen aktív a megvalósításban.