Autoimmun betegségek

A COVID-19 kapcsán sok szó esett-esik az immunrendszerről, mely pajzsként védi szervezetünket. Működése támogatható gyógynövényekkel. Ilyen pl. a mezei kakukkfű, csipkebogyó, orbáncfű, fürtös menta, keverék teák közül pl. Mezei kakukkfüves teakeverék, kivonatok közül pl. az Echinaceás alkoholos kivonat vagy a Mezei kakukkfű alkoholos kivonat), de ha autoimmunitásról van szó, a gyógynövényeknek is nehezebb a dolguk.


 

Az immunrendszer feladata, hogy megvédje szervezetünket – sejtjeinket, szerveinket – a külső ágensektől, legyenek azok kórokozók, allergének, külső ártalmas behatások stb.

A védelem komplex feladat. Láttuk azt a COVID-19 fertőzés következtében létrejött immunológiai válasz kapcsán, hogy ha ez a védelem érdekében indított válasz túlzottan erős, az ugyanolyan nagy gondot okozhat, mint amikor nem megfelelő mértékű (pl. immunhiányos állapot alakul ki).

Az immunrendszer a saját szervezet védelme érdekében nem indít immunológiai reakciót a saját struktúrák – sejtek, szövetek, szervek – ellen. A sajátot védi és tolerálja. Ezt úgy nevezzük, hogy immuntolerancia. Amennyiben az immunrendszerünk mégis saját szervezetünk ellen indít támadást, immunreakciót, autoimmunitásról beszélünk. Ilyenkor az immuntolerancia sérül. Az autoimmun reakció klinikai megnyilvánulása gyulladás, ún. steril gyulladás, vagyis nincs kimutatható kórokozó. Ez a gyulladás egyrészt hasonlít a fertőzést kísérő gyulladásos megnyilvánulásokhoz (pl. láz, vagy a bőrelváltozások jellege, laboratóriumi paraméterek stb. tekintetében), másrészt viszont specifikus jellemzők alapján jól elkülöníthető azoktól (pl. specifikus laborparaméterek, szövettani és klinikai tünetek alapján).

Az autoimmunitás autoimmun betegségekben nyilvánul meg.

Szervspecifikus autoimmun betegség pl. az autoimmun pajzsmirigygyulladás, vagy a csak szemet érintő speciális szemgyulladás, az ún. uveitis (szem szivárványhártya gyulladása). Ilyen esetekben az érintett szerv funkciózavarával találkozunk.

Szisztémás autoimmun betegség esetében a tünetek az egész szervezetet érintik, a gyulladás kiterjedt, laboratóriumi eltérésekben is megnyilvánul, és a beteg állapota is tükrözi a betegség mértékét. Súlyosabb klinikai tünetekkel állunk szemben, a beteg általános állapota rossz. Szisztémás autoimmun betegség pl. a rheumatoid arthritis (ízületi gyulladás) vagy az SLE (szisztémás lupus erythematosus), mely a bőrt, vesét, ereket érintheti.

Az autoimmun betegségek kialakulásáért több tényező felel.

Genetikai hajlam van a háttérben, a betegség elindítója valamilyen külső tényező. Lehet egy fertőzés (vírus vagy baktérium), hormonális változás (serdülőkor, terhesség stb.), gyógyszer stb. A női dominancia legalább 75%, vagyis a nők sokkal gyakrabban szenvednek autoimmun betegségekben, mint a férfiak.

Az autoimmun betegség kifejlődése sokszor hónapokat, éveket vesz igénybe. Ritkán fordul elő, hogy a tünetek első jelentkezésekor teljes, tiszta klinikai képet mutat a beteg. A szisztémás kórképeknél lassan kúsznak be a klinikai tünetek, egyidejűleg megjelennek a specifikus labor jellegzetességek. Egy-egy nem specifikus tünet (pl. az ízületi gyulladás, fájdalom) több szisztémás autoimmun betegség jellemzője lehet, és a laborban is csak gyulladásra utaló tüneteket látunk, specifikus autoantitest (egyes autoimmun betegségekre specifikusan jellemző, sokszor diagnosztikus értékű, a szervezet által a saját struktúra ellen termelt ellenanyag) jelenléte nélkül. Ezt a kezdeti képet nem differenciált autoimmun betegségnek hívjuk, tudjuk, hogy az, de nem tudjuk, melyik. A beteg ebben a stádiumban is igényelhet terápiát, nyomonkövetése, gondozása mindenképpen szükséges.

Később a specifikus klinikai tünetek és a specifikus (egy-egy betegségre jellemző) laborparaméterek megjelenésekor definiálható, hogy melyik autoimmun betegséggel állunk szemben, mely a jól irányzott terápia meghatározásakor és a gondozáskor fontos, hogy hogyan kövessük nyomon a beteget, mire figyeljünk.

A szisztémás autoimmun betegek kezelése immunológus szakorvos feladata.

A szervspecifikus autoimmun betegségek esetében a páciens általában olyan szakorvoshoz fordul, illetve jut el, aki az érintett szervet kezeli. Mint említettem, ilyen betegség pl. az autoimmun pajzsmirigygyulladás, melyet endokrinológus szakorvos kezel. A gluténérzékenység (coeliakia) is autoimmun betegség. Általában gasztroenterológus szakorvos diagnosztizálja és kezeli. Sclerosis multiplex kezelése neurológus szakorvost igényel. A vitiligo a bőr autoimmun betegsége, fehér pigmenthiányos foltok láthatók a bőrön. Érdekességképpen említem, hogy van egy olyan ritka autoimmun betegség (alopecia universalis), amelynek az a lényege, hogy a hajtüszők elleni autoimmun gyulladás elpusztítja a szőrzetet és teljes szőrtelenséget okoz. Az ilyen betegeknek nem nő hajuk sem egész életük során. Ebben a betegségben szenved pl. Duncan Goodhew brit úszó, olimpiai bajnok.

Az autoimmun betegségek kezelésénél a lényeg az immunrendszer aktivitásának visszaszorítása immunszuppresszív szerekkel, illetve a gyulladás erőteljes csökkentése szteroid gyógyszerekkel. A szteroidok igen hatékony gyulladáscsökkentő szerek, gyakran nélkülözhetetlenek az ilyen betegségek kezelésénél. Törekszünk a minél rövidebb ideig és minél kisebb dózisban való adagolásra kedvezőtlen mellékhatásaik miatt. Szakértő kezekben azonban nagyon hatékony gyógyszerek, és sokszor elengedhetetlenek.

A legújabb, igen hatékony és viszonylag kevés mellékhatással bíró, igen sok autoimmun beteg életét és betegségét kedvezően befolyásoló gyógyszerek az ún. biológiai terápiák. Ezek egy-egy konkrét támadásponttal rendelkező gyógyszerek, ezen támadáspontokra specifikusan hatva fejtik ki hatásukat. Biotechnológiai módszerekkel előállított, fehérje természetű anyagok, melyek kifejlesztése és előállítása nagyon költséges, ezért nagyon drága gyógyszerek. Az elmúlt 1-2 évtizedben forradalmasították az autoimmun és haematológiai, daganatos betegségek terápiáját. Megfelelő indikációval Magyarországon társadalombiztosítási támogatással a betegek rendelkezésére állnak.

Az autoimmun betegségek lefolyására jellemző (különösen a szisztémás kórképekre), hogy fellángolások és nyugalmi periódusok váltják egymást. A terápia célja, hogy a beteg tünetmentes vagy tünetszegény periódusait minél hosszabb ideig fenn tudjuk tartani, a fellángolásokat időben észleljük.


Dr. Vértesi Gabriella

Dr. Vértesi Gabriella

Az orvosi egyetem elvégzése után gyermekgyógyászként kezdtem dolgozni,  gyermekgyógyászatból szereztem első szakképesítésemet, majd klinikai immunológiai és haematológiai szakvizsgákat tettem. 20 évig kórházi osztályon dolgoztam, csontvelő-transzplantációt végeztem onkohaematológiai betegeknél, majd  főleg immunológiai és haematológiai szakellátást folytattam. Egy speciális vesepótló kezelés bevezetésével foglalkozom több mint 10 éve.

A gyógyításban a holisztikus szemléletet vallom, vagyis nemcsak  a betegséget, hanem az egész embert gyógyítom. Tapasztalatom szerint sokszor a betegség eredete egészen más, mint gondolnánk, és a megoldást sem csupán a gyógyszeres kezelésben kell keresni. Szeretem a betegeket, az embereket bevonni a terápiába, és megtanítani őket a problémájuk felismerésére és kezelésére, a saját felelősségük meghatározására a gyógyulásban. Az egyszerű betegségek is hatékonyabban gyógyulnak, ha a beteg tisztában van velük és a teendőkkel. Szeretek segíteni.

Szeretném, ha ezzel a rovattal hozzájárulnék orvosi kérdések tisztábban látásához, megértéséhez, ha az általam leírt információk, tanácsok könnyítenék az életmódbeli változtatásokat. Arra szeretném sarkallni az olvasót, hogy foglalkozzon az egészségével, önmagával, a lelkével, az életmódjával- és ha felismeri a változás szükségét és a változtatás módját, akkor legyen aktív a megvalósításban.

Ajánlott termékek

Mezei Kakukkfüves teakeverék (Immunerősítő tea)
Mezei kakukkfű alkoholos kivonat
Echinaceás alkoholos kivonat