Alapszabály

A Bükki Füvesember, Gyógynövényekkel az Egészségért Egyesület Alapszabálya

Alapito.okirat

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény valamint a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről felhatalmazása alapján az alapítók az egyesület alapításáról a következők szerint rendelkeznek.

 

 1. Az Egyesület neve, rövidített neve, székhelye, alapító tagok neve, lakóhelye, vezető tisztségviselők:

 

1.1. Az Egyesület neve: A Bükki Füvesember, Gyógynövényekkel az Egészségért Egyesület (a továbbiakban: Egyesület)

Az Egyesület rövidített neve: A Bükki Füvesember Egyesület

Az Egyesület a tagok közös, tartós alapszabályban meghatározott céljainak folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy.

Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára. Az Egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Az Egyesület vagyonát céljainak megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.

 

1.2. Az Egyesület székhelye: 1054 Budapest Báthory u. 8.

 

1.4. Az Egyesület vezető tisztségviselői: (betöltött pozíció, név, lakóhely):

Ügyvezető: Kádár Zsófia

 

2. Az Egyesület céljai

 

2.1. Az Egyesület célja: Az Egyesület célja egészségügyi tevékenység folytatása (főtevékenység), ezen belül a népi gyógyászat – különös tekintettel az ennek során alkalmazott gyógynövények felhasználására – hagyományainak kutatása, és az ezzel kapcsolatos ismeretterjesztő tevékenység végzése, valamint a magyar és szlovák népgyógyászati hagyományok őrzése.

 

3. Az Egyesület tagjai, tagsági jogviszony keletkezése a tagok jogai és kötelezettségei, a tagsági jogviszony, megszűnése

 

3.1. Az Egyesület tagjai

Az Egyesület tagja lehet bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezete, amennyiben az Egyesület céljaival és működési elveivel egyetért és elfogadja az Alapszabályt.

A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. A tag akadályoztatása esetén a Közgyűlésen esetileg meghatalmazott képviselője útján is részt vehet. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.

A rendes tag a 3. 4. pontban meghatározott jogokkal és kötelességekkel rendelkezik.

 

3.2. Tagsági jogviszony keletkezése

A leendő tag belépési szándékát belépési kérelem benyújtásával az Ügyvezetőnek jelentheti be. A kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkoznia kell arra nézve, hogy az egyesület alapszabályát magára nézve kötelezőnek ismeri el. A tag nyilvántartásba vételéről az Ügyvezető dönt. Az elutasító döntést sem az Ügyvezető, sem a Közgyűlés nem köteles indokolni. Amennyiben az Ügyvezető által elutasított jelentkező fenntartja belépési szándékát, a kérdést az Ügyvezető a következő közgyűlés elé terjeszti a végső döntés meghozatala végett. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak. Az Egyesület tagjai tagdíjat fizetnek. A tagdíj mértéke havonként 300.-Ft., azaz Háromszáz forint (évi 3.600.-Ft., azaz Háromezer-hatszáz forint), amelyet a tagok évente a tárgyév február 28-ik napjáig kötelesek megfizetni. Az első évi tagdíj összege 600.-Ft., amit a következő évi tagdíjjal együtt kell megfizetni. A tagdíj mértékének megváltoztatásáról a Közgyűlés dönt.

 

3.3. A tagok jogai és kötelességei

a)      Az Egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik.

b)      Az Egyesület tagja jogosult az egyesület tevékenységében részt venni.

c)      Az Egyesület tagja javaslattételi és szavazati joggal rendelkezik az Egyesület döntést igénylő ügyeiben,

d)     Az Egyesület tagja jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni.

e)      Az Egyesület tagja választható tisztségekre és megválasztja a tisztségviselőket,

f)       Az Egyesület tagja részt vehet, és véleményt alkothat az Egyesület rendezvényein,

g)      Az Egyesület tagja jogosult az Egyesület szolgáltatásait igénybe venni,

h)      Az Egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az Egyesület tevékenységét.

i)        Az Egyesület tagja köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére,

j)        Kötelesek tagdíjat fizetni,

k)      Kötelesek az egyesület érdekeit elősegíteni,

l)        Kötelesek eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelezettségeknek.

 

3.4. Az egyesületi tagsági jogviszony megszűnése

A tagsági jogviszony megszűnik:

– a tag kilépésével,

A tag tagsági jogviszonyát az Egyesület elnökéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indoklás nélkül megszüntetheti.

– a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével

– a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával,

Az egyesületi jogviszony felmondható, ha az alapszabály a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek, a feltételeknek, az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az egyesület közgyűlése dönt. Az egyesületi jogviszony felmondható akkor is, ha az egyesületi tag az esedékes tagdíj megfizetésével 60 napos késedelembe esik.

– a tag kizárásával.

A tagnak jogszabályt, vagy az Egyesület alapszabályát, vagy közgyűlési határozatát súlyosan, vagy ismételten sértő magatartása esetén a Közgyűlés – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le, amelynek eredményeként a tagot kizárhatja.

A kizárási eljárás a tisztességes eljárás alapelveinek megfelelően az következő szabályok szerint folytatható le. Az Ügyvezető által erre kijelölt három tagból álló – szükség esetén külső meghívott szakemberrel is kiegészített – kizárási bizottság a kizárással érintett taggal írásban közli a felmerült kifogást, annak bizonyítékait, az ezzel megvalósított szabályszegést, valamint tájékoztatja a kizárás lehetőségéről és menetéről. Majd ülésen személyesen meghallgatja az érintett tagot, annak esetleges bizonyítékait csatolja az iratokhoz, kivételes esetben egyéb bizonyítást folytat le, és az elhangzottakat, a megállapításokat, valamint a bizottság véleményét és javaslatát jegyzőkönyvezi és a Közgyűlés elé terjeszti. Az érintett tagnak joga van ezen túlmenően is véleményét, további bizonyítékait írásban benyújtani a Közgyűléshez, valamint a kizárásról döntő Közgyűlésen írásban, vagy szóban előterjeszteni. Csak olyan bizonyítás felvétele kérhető, illetve rendelhető el, ami az ügy súlyához és az egyesületi élet szerény lehetőségeihez képest érdemben foganatosítható. Az érintett tagot a kizárási bizottság ülésére, valamint a kizárásról döntő Közgyűlésre írásban a közgyűlési meghívóra vonatkozó szabályok szerint meg kell hívni. Ha az érintett tag a meghívás ellenére nem jelenik meg és írásban sem nyilatkozik, akkor úgy kell tekinteni, hogy kizárását nem ellenzi.

A tag kizárását kimondó közgyűlési határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. A kizáró határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. Ügyvezető nem zárható ki. Ügyvezető kizárására irányuló indítvány esetén – amennyiben az Ügyvezető nem mondott le, vagy tisztsége egyéb okból nem szűnt meg – a Közgyűlés először a visszahívásról dönt annak szabályai szerint és a kizárási eljárás csak a visszahívás és új Ügyvezető választása után kezdhető meg.

 

4. Az Egyesület szervei és azok hatásköre, valamint a vezető tisztségviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok

 

4.1. Közgyűlés

Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a Közgyűlés. A Közgyűlés a tagok összessége, amely az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. A Közgyűlés nem nyilvános, azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

 

4.1.1. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a)      Az alapszabály módosítása,

b)      az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c)       a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

d)     az éves költségvetés elfogadása;

e)      az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;

f)       a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az Egyesülettel munkaviszonyban áll;

g)      az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

h)      a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és (amennyiben az Egyesületnél működik) a felügyelőbizottsági tagok, valamint más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i)        (amennyiben az egyesületnél működik) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;

j)        (amennyiben az egyesületnél működik) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és

k)      a végelszámoló kijelölése,

l)        a tagdíj összegének meghatározása,

m)    Az éves munkaprogram, költségvetés meghatározása, elfogadása,

n)      A gazdasági, vállalkozási tevékenység elhatározása,

o)      Azok a kérdések, amelyeket az Alapszabály vagy bármely jogszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

 

4.1.2. A Közgyűlést az Ügyvezető évente legalább egyszer köteles összehívni. A Közgyűlés összehívásáról, annak megkezdése előtt legalább tizenöt (l5) nappal a napirendi pontok megjelölésével a tagokat meg kell hívni a következő módok valamelyikén:

– az Egyesület székhelyén történő kifüggesztés,

– az Egyesület honlapján való megjelenítés,

– a tag bejelentett e-mail címére való megküldés,

– a tag bejelentett postacímére való megküldés.

A közgyűlési meghívónak, illetve értesítésnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

a)      közgyűlést összehívó szerv vagy személy neve, székhelye

b)      közgyűlés időpontja

c)      közgyűlés helye

d)     napirendi pontok

e)      figyelemfelhívás határozatképtelenség esetére a napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

 

4.1.3. A közgyűlést az egyesület székhelyén kell megtartani.

Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

A döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, napirenden nem szereplő kérdés esetén, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirendem nem szereplő kérdés megtárgyalásához, egyhangúlag hozzájárul.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 5 munkanapon belül a tagok és az ügyvezető a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indoklásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

 

4.1.4. A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell azt a figyelmeztetést, hogy amennyiben az eredeti időpontra összehívott Közgyűlés határozatképtelen, úgy a meghirdetett időpontot követő leghamarabb 3 napon túli időpontra összehívott megismételt Közgyűlést – az eredeti napirendben szereplő kérdések vonatkozásában – a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképesnek kell tekinteni

 

4.1.5. A Közgyűlést össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg, ha legalább a tagok 10 %-a – az ok és a cél írásban történő megjelölésével – kívánja. A tagok írásbeli kérelme alapján az Ügyvezető a kérelem beérkezést követő 30 napon belül, a kérelemben megjelölt ok megjelölésével, gondoskodik a Közgyűlés összehívásáról.

 

4.1.6. A Közgyűlésen szavazati joggal vehet részt az Egyesület minden tagja. Minden tagot egy szavazat illetmeg.

 

4.1.7. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok 50%-ot meghaladóan személyesen, vagy meghatalmazottja útján, a jogi személy tagok igazolt képviselője, a kiskorú tag törvényes képviselője útján megjelent.

A megismételt Közgyűlés, a megjelentek számától függetlenül az eredeti napirendi kérdésekben határozatképes.

 

4.1.8. A Közgyűlés lefolytatásához kettő hitelesítő tagot kell választani. A levezető elnöki szerepkört betölti és a jegyzőkönyv vezetéséről gondoskodik az Ügyvezető. Az Ügyvezető távolléte esetén a Közgyűlés levezető elnököt és jegyzőkönyvvezetőt is választ.

 

4.1.9. A Közgyűlés határozatait nyílt szavazás útján, egyszerű szótöbbséggel hozza.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

            a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az egyesület terhére másfajta előnyben részesít;

            b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

            c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

            d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja vagy alapítója;

            e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

            f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

A tagok vagy az alapítók határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg.

 

4.1.10. A Közgyűlés az éves beszámolót a fentiekben megjelölt általános szabályok szerint – azaz egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal – fogadja el.

 

4.1.11. A Közgyűlés titkos szavazás útján dönt a személyi kérdésekről. A Közgyűlés titkos szavazás útján dönt továbbá bármely más kérdésben, ha azt a szavazásra jogosultak egyharmada (1/3-a) indítványozza. A titkos szavazás indítványozását szóban egyszerű kézfeltartással kell jelezni a levezető elnöknek. A levezető elnök határozata után a Közgyűlés az indítványozott kérdés tekintetében megtartja a titkos szavazást.

 

4.1.12. Az Egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

 

4.1.13. Határozathozatal ülés tartása nélkül

Az ülés tartása nélküli határozathozatalt az Ügyvezető a határozat tervezetének a tagok részére történő megküldésével kezdeményezi. A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos (8) határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az Ügyvezető részére.

Az ülés tartása nélküli határozathozatal során e törvénynek a határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az Ügyvezető részére, amennyi tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.

Ha bármely tag az ülés megtartását kívánja, a Közgyűlés ülését az Ügyvezetőnek össze kell hívnia.

A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három (3) napon belül – az Ügyvezető megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének a napja.

 

4.2. Az Ügyvezető és a vezetés működési rendje

 

4.2.1.Az Egyesület ügyvezetését az Ügyvezető látja el. Az Ügyvezető köteles a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

Az Ügyvezető saját jogkörében eljárva ügyvezetői határozatot hozhat.

 

4.2.2.Az Ügyvezetőt a Közgyűlés választja, titkos szavazással, öt (5) éves időtartamra. Az Ügyvezetőt és (választásuk esetén) az egyéb tisztségviselőket az egyesület tagjai közül kell választani. A vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmada választható az egyesület tagjain kívüli személyekből.

 

4.2.3. A mandátum bármely okból történő megszűnésekor a Közgyűlés új Ügyvezetőt választ.

 

4.2.4. Az Ügyvezető feladatkörébe tartozik

a)      az Egyesület képviselete, az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetői hatáskörbe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b)      a munkáltatói jogok gyakorlása az egyesület alkalmazottai felett;

c)      a Közgyűlés üléseinek előkészítése és összehívása;

d)     a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

e)      az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

f)       az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

g)      az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;

h)      a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

i)        az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

j)        részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

k)      a tagság nyilvántartása, az Egyesület nyilvántartásainak vezetése;

l)        az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

m)    az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

n)      az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;

o)      az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés;

p)      a működőképesség fenntartása, és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése;

q)      az Egyesület vezető szerveinek határozatairól, döntéseiről az érintetteket értesíti,

r)       az Alapszabály, a Közgyűlés és az Ügyvezető határozatai végrehajtásának felügyelete,

s)       az Egyesület tevékenységének és gazdálkodásának irányítása;

t)       az iratokba való betekintési jog gyakorlásának biztosítása;

u)      mindazon feladatok ellátása, amelyeket jogszabály, az Alapszabály, illetőleg a Közgyűlés a hatáskörébe utal; és

v)      az Egyesület működésének, szolgáltatásai igénybe vételének, beszámolóinak közzétételéről való gondoskodása.

 

4.2.5.A Közgyűlés összehívása

Az Ügyvezető köteles a közgyűlést összehívni legalább évenként egy alkalommal, továbbá köteles összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a) az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b) az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c) az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.

A fentiek alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni, vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni.

 

4.2.6. Az Egyesületet a bíróság, más hatóságok és hivatalos szervek előtt, valamint más szervezetekkel és harmadik személyekkel szemben az Ügyvezető képviseli. Akadályoztatása esetén bármely tagnak, vagy más feljogosított személynek erre meghatalmazást adhat.

 

4.2.7. Az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezésre az Ügyvezető egyedül jogosult.

 

4.2.8. Az Ügyvezető évente egyszer a rendes közgyűlésen beszámol a Közgyűlésnek, és elkészíti az Egyesület éves beszámolóját.

 

4.2.9. Az Egyesület minden tagja javaslattal, észrevétellel fordulhat az Ügyvezetőhöz.

 

4.2.10. A vezető tisztségviselő megbízatása a 4.4. pontban meghatározottak szerint szűnhet meg. Amennyiben az Ügyvezető megbízatása megszűnik, a Közgyűlés új Ügyvezetőt választ.

 

4.4. Az Ügyvezetőre és az egyéb vezető tisztségviselőkre vonatkozó egyéb rendelkezések.

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízás:

a)      a megbízás időtartamának lejártával,

b)      visszahívással,

c)      törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével,

d)     lemondással,

e)      elhalálozással,

f)       az egyesületi tagság megszűnésével.

g)      vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

 

Az Ügyvezetővel és az egyéb vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok

a)      Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

b)      Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

c)      A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

d)     Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

e)      Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak.

f)       Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

4.5 A vezető tisztségviselő – ideértve az Ügyvezetőt is –  visszahívását az egyesült tagjainak legalább 10 %-a indokolt írásbeli javaslattára az ügyvezető kezdeményezheti. A visszahívásról titkos szavazással dönt a közgyűlés.

 

4.6. A vezető tisztségviselő – ideértve az Ügyvezetőt is – tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a Közgyűlés az új tisztségviselő megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.

 

5. A választás szabályai

 

5. 1. Az Egyesület tagjai közül a tisztségviselőt 5 éves időtartamra választja.

 

5. 2. A tisztségviselőt titkos szavazással kell megválasztani.

 

5.3. Valamennyi egyesületi tag jelöltet állíthat a közgyűlésen.

 

5.4. A jelölést a jelöltnek szóban, vagy írásban el kell fogadni.

 

5.6 A választás menete:

a) a jelölőlista véglegesítése után,

b) a választás előtt 2 fős Szavazatszámláló Bizottságot kell választani,

c) a választás egyfordulós és titkos, a szavazatok leadása az arra elkészített szavazólapon történik,

d) valamennyi egyesületi tagot egy szavazati jog illet meg.

e) a szavazatok leadása után a szavazatszámláló bizottság összeszámolja a leadott voksokat

f) a tisztségviselői pozícióra azok a jelöltek kerülnek megválasztásra, akik a legtöbb szavazatot kapták

g) szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni, de már csak azon jelöltek vonatkozásában, akik egyenlő számú szavazatot szereztek.

 

6. A határozatokra és az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó szabályok

 

6.1. A Közgyűlés határozatait az Ügyvezető a Határozatok Könyvében vezeti. A határozatokat számmal kell ellátni, amelynek első része l-től induló növekvő sorszám, törve a határozathozatal dátumával (év, hó, nap), valamint megjelölve, hogy közgyűlési határozat (Kgy. hat.) vagy az Ügyvezető határozata (Ü. hat.). A Határozatok Könyvébe be kell vezetni a határozat teljes tartalmát, hatályba lépésének napját, illetve időtartamát, valamint azt is, hogy milyen arányban szavazták meg a határozatot.

 

6.2. A Közgyűlés, illetve az Ügyvezető döntéseiről az érintetteket az Ügyvezető haladéktalanul értesíti. Az értesítés történhet telefaxon, e-mail-ben vagy ajánlott küldeményként.

 

6.3. Az Egyesület biztosítja, hogy a tag a Határozatok Könyvébe korlátozás nélkül, és az Egyesület egyéb irataiba – ha az nem sérti az Egyesület érdekeit – betekinthessen, és a megtekintett iratokról – saját költségére – másolatot készíthessen.

 

6.4. Az iratokba való betekintést előzetesen, írásban kell kérni, a megtekintett iratkör megjelölésével. Az Egyesület a betekintést – előzetes időpont egyeztetést követően – a legrövidebb időn belül az Egyesület székhelyén biztosítja.

 

6.5. Az Ügyvezető megtagadhatja az iratok meghatározott körébe való betekintést az Egyesülettel jogvitában álló, vagy egyébként ellenérdekű fél számára, továbbá, ha az adott iratokba való betekintés az Egyesület érdekeit sérti.

 

6.6. Az Egyesület a jelen Alapszabályban meghatározottak szerint működik.

 

6.7. Az Egyesület engedélyezheti, hogy tagjain kívül más is részesülhessen szolgáltatásaiból.

 

6.8. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások és szolgáltatások a tagok számára hozzáférhetők, megismerhetők.

 

6.9. Az Egyesület szolgáltatásai és igénybevételének módja megismerhetők:

  • Az Egyesület székhelyén kifüggesztett hirdetményekből, tájékoztató füzetekből, internetes felületekről,
  • Az Egyesület által kiadott prospektusokból, felvilágosító kiadványokból, szórólapokból,
  • Az Egyesület által kifejtett egyéb propaganda- és kampány-tevékenység útján.

 

7. Az Egyesület gazdálkodása

 

7.1. Az Egyesület bevételei:

            a) tagdíj,

            b) a törvénybe nem ütközőgazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;

            c) a költségvetésből, az államtól, állami szervtől vagy nemzetközi szervezettől  kapott  támogatás:

            e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;

            f) befektetési tevékenységből származó bevétel;

            g) az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.

Az Egyesület költségei, ráfordításai (kiadásai):

            a) alapcél szerinti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;

            b) a törvény által megengedettgazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;

            c) az egyesület szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;

            d) az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.

 

7.2. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet kizárólag másodlagos jelleggel, csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A gazdálkodás során elért eredmény a tagok között nem kerül felosztásra, azt az Egyesület kizárólag a céljai megvalósítására fordítja.

 

7.3. A célszerinti tevékenységből, illetve a vállalkozási tevékenységből származó bevételeket és ráfordításokat az Egyesület elkülönítve tartja nyilván.

 

8. Az Egyesület megszűnése

 

8.1. Az Egyesület megszűnik, ha a Közgyűlés a feloszlását vagy más egyesülettel való egyesülését kimondja, vagy a bíróság feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja.

Egyesület csak egyesülettel egyesülhet, és csak egyesületekre válhat szét.

A jogi személy jogutód nélkül megszűnik, ha:

 

a)      a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy

b)      az arra jogosult szerv megszünteti

c)      az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy

d)     az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

 

8.2.Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén

            Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el, vagy azt nem szerezheti meg. A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

 

8.3. A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén

Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.

Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

 

9. Egyéb rendelkezések

 

9.1. Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a hatályos Polgári Törvénykönyv a 2013. évi V. törvény, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései az irányadóak.

 

Az itt jelen lévő alul írott személyek kijelentik, hogy a fenti alapszabály kölcsönös elolvasását és értelmezését követően az alapszabályt a 2013 évi. V. törvény 3:64. § alapján, mint akaratukkal mindenben egyezőt, egybehangzóan írják alá, ezzel az Egyesületet megalapítják és kérik az illetékes Bíróságtól az Egyesületet nyilvántartásba vételét.

 

Vissza a Rólunk oldalra

A gyorgytea.hu weboldal cookie-kat, azaz sütiket használ azért, hogy Önnek a weboldal használata során a legjobb szolgáltatásokat tudjuk nyújtani. A weboldalunkon történő böngészéssel hozzájárul a sütik használatához. Kattintson ide, hogy többet megtudjon a sütikről!

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás