Patchwork-karácsony

2016.dec.18

Az öregasszony vidéken lakott.

Egyetlen lánya külföldre ment férjhez, a veje olasz volt, Bajorországban éltek.

Unokáit csak hébe-hóba látta, mindketten külföldön tanultak, a nagyobbik nem is jött vissza Magyarországra. Franciaországban élt egy amerikai lánnyal, akit anélkül talált az öregasszony szimpatikusnak, hogy egy árva szót is tudott volna vele váltani.

A kisebbik Pesten telepedett meg, a párja Csehországból származott, de jól beszélt magyarul, vele legalább tudott beszélgetni.

Közelgett a karácsony. Az öregasszony szívszorongva várta, hogyan dönt a család, hol ünnepelnek. A lánya legszívesebben hazament volna az anyjához, de férje a családjához szeretett volna utazni Olaszországba. A nagyobbik unokát az amerikai lány vitte volna Michiganbe. A kisebbiknek Prága és Magyarország között kellett választania.

Minden országban, minden családban kitört a veszekedés. Az olasz vej a szokásos vehemenciával bizonygatta, hogy mennyivel jobb lesz nekik Bolognában ünnepelni, ahol olyan finom a panettone, a karácsonyi kalács. Az amerikai lány naponta nézegette a repülőjegyeket, szándékosan a légitársaság oldalán hagyva nyitva a számítógépet. A cseh fiú szótlansága mázsás súllyal nehezedett a pesti unoka vállára. Tudta, a párja legszívesebben a tradicionális cseh pontyot enné karácsony este.

A fagyos hangulatot csak a telefonok tudták némileg enyhíteni. A család magyar tagjai kétségbeesetten hívogatták egymást, és próbáltak – mint minden évben – ideális megoldást találni. És pontosan tudták, az idén sem lesz ideális megoldás.

Itt ér véget a mesém. Nem tudom, végül hogyan döntött a család, azt sem tudom, 24-én este bontották-e valahol az ajándékokat, mint Magyarországon és Csehországban szokás, vagy 25-én reggel, ahogy Amerikában és Franciaországban teszik. Nem tudom, megbékéltek-e azzal, hogy ilyen tiritarka családjuk van, ahol – mint a patchwork takarón –, minden szín és minta megtalálható, mégis szorosan összetartoznak. Azt sem tudom, ráébredtek-e arra, mekkora szerencséjük van, hogy ebben a tarkaságban megtanultak együtt élni más kultúrákkal és más bőrszínű emberekkel, hogy a másság megerősítette őket abban a hitben, hogy dolgokat nem jól vagy rosszul csinálunk, hanem így vagy úgy, és egyik sem jobb vagy rosszabb a másiknál.

Hogy a szeretet ünnepén fontosabb a helyszínnél, a panettonénál, a bejglinél és a pontynál, de még az ajándékoknál is az, hogy nagyon, nagyon szeressük egymást.

 

Békességes, boldog karácsonyt kívánok szeretettel mindnyájuknak!

Lopes-Szabó Zsuzsa

shutterstock_85169347_c

A gyorgytea.hu weboldal cookie-kat, azaz sütiket használ azért, hogy Önnek a weboldal használata során a legjobb szolgáltatásokat tudjuk nyújtani. A weboldalunkon történő böngészéssel hozzájárul a sütik használatához. Kattintson ide, hogy többet megtudjon a sütikről!

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás