A zacskókon is jelezzük, száraz, hűvös helyen kell tárolni őket. A nedvességet magukba szívják a száraz növények, hosszabb idő után akár be is penészedhetnek. A meleg azért nem jó nekik, mert a kártevők petéi kikelhetnek a kedvező körülmények között, ami nem kis riadalmat szokott okozni a fogyasztók körében. 

A nyári lepkék kint a természetben láthatatlan petéket raknak a növényekre, melyek csak arra várnak, hogy életre kelhessenek. Kiirtani őket mérges gázokkal lehet, ami bevett gyakorlat a szakmában, és amit annyira szeretnénk elkerülni, amennyire csak lehetséges. Inkább vállaljuk, hogy időnként magyarázkodnunk kell önöknek. Sokan megértő és elnéző mosollyal hozzák vissza a teazacskót. A természethez közel élő emberek vissza se hozzák, kidobják belőle a kukacot és nyugodtan elfogyasztják a teát.

Az ijedősebbek természetesen visszahozhatják kicserélésre a teákat, az a lényeg, hogy ne dobják ki belőle a gyanús „lakókat”, zárják le gondosan a zacskót, hogy meg tudják nekünk mutatni, mi volt a baj.

Az is előfordulhat, hogy a lakásban már vannak lisztmolyok, melyek a gyógynövényeket is igen kedvelik. A lelkiismeretükre bízzuk, nem önöknél történt-e gondatlanság. Azt tanácsolom, ha a gyógynövényben találnak molyosodásra utaló jeleket (a növény össze van tapadva, csomókban áll, esetleg látható is benne élőlény) nézzék meg az összes élelmiszert, főleg, a lisztet, grízt, gabonapelyheket.

Legjobb azonban elkerülni a bajt: a teafüveket öntsék ki üvegekbe, fém edényekbe, például nagyobb befőttes üvegbe, kekszes dobozba, ott biztonságban lesznek. Nagyon lezárni nem kell, jobb, ha a növény kis levegőt kap. Kössék le sűrű szövésű anyaggal, amin nem tudnak a kártevők behatolni.

És legyenek nyugodtak, nálunk jobban senki nem törekszik arra, hogy a legjobb minőségű, vegyszer- és adalékanyag mentes, kiváló gyógynövényt tegyük az önök kezébe.

Nyíregyházán egy görög katolikus imateremben tartotta Gyuri bácsi az előadását, ami sok szempontból talán rendhagyó helyszínnek mondható. Szerencsére nagyon sokan érdeklődtek, és külön köszönet jár azoknak, akik hely szűkében az ajtóban állva a hidegben hallgatták, amit Gyuri bácsi mondott. Az is példa értékű volt, hogy hangosítás híján Gyuri bácsit síri csöndben hallgatta mindenki. Az előadás végére Gyuri bácsi kicsit berekedt, de annak feltétlen örültünk, hogy a csenddel egymásra is figyeltek ennyire a résztvevők.

Békéscsabára a kemény tél közepén érkeztünk. Bükkszentkeresztről elég hosszú az út, nem gyakran járunk arrafelé, ezért is volt megtiszteltetés számunkra, hogy a dermesztő hidegben az utcán sorakoztak, akik Gyuri bácsira voltak kíváncsiak. Kitartásukért mindenképp köszönetet és említést érdemelnek.

A hónapban még készülünk Kistelekre és Szekszárdra. Aki Békéscsabára nem jutott el, azzal reméljük, Kistelken tudunk találkozni. Egy 300 fős terem vár minket, reméljük mindenki be fog férni. Érdemes időben érkezni ennek ellenére is.

Szekszárdon a megyei cukorbeteg klub havi összejövetele keretei között tartja majd Gyuri bácsi az előadását. A központban a cukorbetegeket érintő kérdések és gyógynövények lesznek, de várunk minden érdeklődőt szeretettel.

Figyeljék a „rendezvények” menüpontunkat a honlapon, itt mindig naprakész információt találnak arról, hogy Gyuri bácsi hova megy legközelebb előadást tartani. Remélem, hamarosan találkozunk valamelyik rendezvényünkön! 

Ma tízszer több allergiás ember van, mint 50 évvel ezelőtt. 

Nyáron a pollenallergia van divatban. De lehetünk allergiásak bizonyos ételekre, atkákra és állatszőrre, penészgombára és rovarcsípésre, gyógyszerekre és légszennyezettségre. Az allergia megnyilvánulhat bőrkiütésben (ekcéma, csalánkiütés), súlyosabb esetben fulladásos rohamokban.

Az ételallergia kellemetlen, de viszonylag könnyen kezelhető: ne együnk olyan ételeket, melyeket nem tud a szervezetünk befogadni. Ha macska-kutyaszőrre vagyunk allergiások, persze nem tartunk kutyát-macskát a lakásban. Az atka fogósabb kérdés, de itt is van segítség: antiallergén porszívók, párologtatók kaphatók ma már.

A pollenallergia szénanátha formájában jelentkezik leggyakrabban és szinte elkerülhetetlen, hisz a pollent (hímvirágport) viszi a szél, hordozzák a rovarok. 

Három fajtája van:
- allergia virágzó fákra (pl. nyírfa, tölgy, mogyoró, egészen februártól májusig)
- gabonafélékre (pl. árpa, zab, május-július)
- és fűfélékre (pl. parlagfű, üröm, augusztus-szeptember). 

Gyuri bácsi allergia teája segít a pollenallergiákban szenvedőknek tünetmentesen átvészelni a nehéz időszakot. Olyan növények vannak benne, melyek szabályozzák az immunrendszer működését, segítik a szervezet védekező munkáját. Ilyenek a bugás macskamenta, a kakukkfű, melynek sejtöregedést gátló hatása az ókortól ismert, és az útifű (az útifűfélék családjába tartozó kétszikű növény, nem keverendő össze a pázsitfűfélék családjával, mely egyszikű!), melynek szintén immunerősítő hatása van.

Már most, télen el kell kezdeni inni, hogy nyárra kialakuljon a szervezet védettsége. Mivel sokan idegenkednek a folyamatos gyógyszerszedéstől, javaslom, próbálják ki ezt a szelíd módszert. Előnye, hogy nincsenek mellékhatásai. Hátránya, hogy sokáig kell inni, míg eredmény mutatkozik. Javasoljuk, hogy azonnal lássanak hozzá (napi egy csészével kell inni belőle a reggeli órákban). Folyamatos, akár évekig tartó fogyasztása javasolt, egészen addig, míg a tünetek teljesen el nem múlnak.

Persze ezek a boldog emberek azt sem tudják, milyen vidám dolog az iskolából hazafelé menet hócsatát vívni, milyen jó a gyerekekkel szánkózni menni, mennyire szép a halkan hulló hópelyheket bámulni a jól fűtött szoba ablakából. Milyen csendes és tiszta a táj hóesés után, milyen ünnepélyes csend borul a városra is a szikrázóan csillagos, jéghideg éjszakákon. 

És biztos nem járnak ezek a népek csilingelő lovasszánkón sem a Bükk lankáin, ahol ilyentájt jó meleg takarókba bugyolálva lehet a hatalmas szánkón üldögélni és gyönyörködni a havas erdőkben, siklani a hóborította mezőkön, ahol tisztán látszik az állatok patájánák a nyoma. A hófehér zúzmara olyanná teszi a fákat, mint a csipke, máskor csak képeslapokon látni ilyen gyönyörűt. 

Nem isznak ezek az emberek a kiadós szánkózás után jó meleg teát sem, ami felmelegíti a testet és a lelket egyaránt. Nem is ismerhetik a Gyuri bácsi féle Téli teát, minek is ismerné az, aki a telet sem ismeri. Pedig egy ilyen csésze tea nem csak átmelegíti az embert, hanem békét is hoz a szívébe és a lelkébe. Amíg szürcsölgetjük, melegíti a kezünket, elmulasztja a náthánkat, védi a torkunkat, könnyíti a légzésünket. Legjobb mindjárt egy nagy kannával készíteni, biztos, hogy a család is rá fog járni egész este. Hógolyózás vagy hólapátolás után.

A megfázásos eredetű köhögést két-három nap alatt elmúlasztja napi egy csésze tea. Egy csapott evőkanál teafüvet forrázzanak le 2,5 dl vízzel, fedjék le, 15-20 perc után szűrjék le. Ízesíteni semmivel nem szabad. Reggel készítsék el, de ne igyák meg egyszerre, mert erős szédülést okozhat érzékeny egyéneknél. Kortyolgassák a nap folyamán, estére fogyjon el a csésze tea.

A nagyvárosi szmogos, ködös, szennyezett levegő sokaknál provokál krónikus hörgőgyulladást. Ebben az esetben is nagy hasznát vehetik a Torok barátja keveréknek. Ilyenkor is elegendő napi egy csészével inni belőle a fent leírt módon egészen addig, míg a tünetek el nem múlnak.

Asztmatikus és mindenféle légzőszervi betegség esetén is fogyasztható ez a teakeverék. Ha 4-5 napon belül a tünetek nem múlnak el, feltétlenül keressék fel háziorvosukat.

Ha a köhögés nem múlik el a nátha többi tünetével együtt, hanem makacsul megmarad, szárazzá és kínzóvá válik, akkor komoly segítség a Torok barátja teánk, mely köhögést csillapító, légutakat tisztító, köptető hatású növényekből áll.

Bodza (Sambucus nigra)

A bodzát már az ókorban is használták meghűléses betegségek gyógyítására. Rengeteg legenda fűződik nevéhez: boszorkányok jelképe, fájából készül a varázspálca. Más legenda arról szól, hogy a bodzafát tündérek lakják, ezért kivágásakor énekelni kell, hogy a tündérek még időben el tudjanak menekülni. A bodzát egyébként sem vágjuk ki, mert védi a házat a gonosz szellemektől, viszont a fájából készült bölcsőben elsorvad a gyermek.

A magyar népgyógyászatban a kamilla mellett a leggyakrabban használt gyógynövény. A cigányasszonyok minden részét használták gyógyításra: virágját, termését, levelét, kérgét és gyökerét. 1500 méter tengerszint feletti magasságig megnő, akár 6 méter magas, terebélyes bokor vagy fa formájában.

Virágja vízhajtó, lázcsillapító, emésztést elősegítő, köhögéscsillapító hatású. A kellemes illatú szárított virágból készül jóízű, finom teája, melyet megfázásra, hörghurutra, izzasztószerként és immunrendszeri serkentőként használunk. Nátha esetén napi 2-3 csészével ihatunk, amilyen forrón csak lehetséges. Hatékonyságát növeli, ha forró lábfürdővel egészítjük ki a kúrát: lefekvés előtt jó meleg vízben áztassuk lábunkat, közben forró bodzateát kortyolgatva, majd azonnal bújjunk ágyba. Ilyen módon „kiizzadjuk a náthát”, azaz méregtelenítjük szervezetünket, meggyorsítjuk a gyógyulást.

Orrdugulás, köhögés esetén inhalálni is lehet teájával, kiválóan tisztítja a légutakat, oldja a lerakódást, köptető hatása van.

A bodzateának testsúlycsökkentő tulajdonsága is ismert. Ha erre használják, napi 5 csészével kell meginni belőle legalább egy hónapon keresztül, illetve míg a kívánt testsúlyt el nem érik.

A friss bodzahajtás erős hashajtó. A bogyókból készített lekvár is hashajtó, vizelethajtó. Használják még vértisztításra, köhögéscsillapításra, fülfájásra, rekedtségre. A leveléből készült tea reumás bántalmakra nagyszerű gyógyír, de lázcsillapításra is ajánlják. A gyümölcs friss leve vagy a belőle készült lekvár bizonyítottan kitűnő szer a TBC gyógyítására.

A bodzafa kérge purgáló, féreghajtó hatású.

Januárban is elfoglaltak leszünk. 5-én Székesfehérvárra, a volt magyar királyi székhelyre megyünk, majd Kodály Zoltán városát, Kecskemétet látogatjuk meg 12-én. Tatabánya városával szemben megcsodálhatjuk majd a magyarok szent turulmadarának szobrát január 26-án, mikor az Edutus főiskolára megyünk.

Várjuk önöket szeretettel ezekből a városokból és a környező helységekből is. Pontos részleteket a honlap Rendezvények rovatában olvashatnak.