2016.01.04.

Interjú Bálint gazdával

96 évesen is szellemileg friss, továbbra is lelkesedik a kertért, a természetért, kiáll a számára fontos ügyek mellett. Mindannyiunk Bálint gazdájával beszélgettünk. Azért, mert nagyra értékeljük a munkásságát. Azért, mert 2 éve előadott a Bükkszentkereszti Gyógynövénynapokon, és kíváncsiak voltunk rá: hogy van, mivel foglalkozik éppen. Bálint gazdával sashalmi házának teraszán beszélgettünk egy szép, napfényes, őszi napon.

Kedves Bálint György, mivel foglalkozik mostanában?

Sokat törődöm az iskolakert dolgával. Ez egy elmaradott dolog ma Magyarországon. Figyelemreméltó, hogy 1888-ban hozták meg az általános iskolakötelezettségről szóló törvényt. Báró Eötvös József volt ekkor a kultuszminiszter. Ez a törvény előírja, hogy minden általános iskola köteles iskolakertet létrehozni. Ez a folyamat akkor lendületben is volt, most már nem igazán. Ez látszik most változni.

Egy óvónő például mesélte nekem nemrég, hogy egy középsős kisfiú megkérdezte, amikor zöldborsó leves volt az ebéd, hogy hol gyártják ezeket a zöld golyócskákat. Az ilyen tudásbeli hiányokat nagyon fontos kiküszöbölni. Én a kert témáját társadalmi kérdésnek tartom, mert meggyőződésem, hogy az élőlények, a természet szeretetét gyerekkorban kell megtanulni. És amit valaki ekkor megtanul, azt egész életében nem felejti el.

Itt a közelünkben van a Bornemissza Péter Gimnázium – ők a tavasszal kértek fel, hogy segítsek egy iskolakert létrehozásának szakmai munkájában.Ami jelenleg még kitölti az életemet, hogy most fejezem be a Keserédes éveim című munkámat, ami az önéletrajzi művem második része.

Mi a véleménye a közösségi kertek egyre nagyobb népszerűségéről?

Én is látom ezt az örömteli folyamatot. A felnőttek körében is népszerűsíteni kell a kertészkedést. Mindenki termelje meg saját magának, amit csak tud, én mindig is ezt vallottam. Ha az egy pár fűszernövény vagy egy pár kiló paprika, az is nagy dolog. A hasznon kívül, arról nem is beszélve, hogy nagyon jó érzés, ha az ember saját munkájának a gyümölcsét tudja megenni.

A növények és a gyógynövények világában is vannak trendek, divatirányzatok. Most például a mángoldot találjuk meg egyre több alternatív kispiacon és házikertben. Mitől függ ez?

Az egyes növények kártevői hullámokban jelennek meg. Általában emiatt hagynak fel az adott haszonnövény termesztésével, aztán időről időre megint előveszik. A mángoldot én is nagyon szeretem. 1664-ben jelent meg az első magyar kertészeti szakkönyv Lippai János jezsuita szerzetes tollából, ami azt írja a mángoldról, hogy nagyon hasznos növény, és az egész országban minden nehézség nélkül meg lehet termelni. A mángold egész télen nő, ezért tényleg érdemes tartani a kertben. A csicsóka is ilyen újra felfedezett növény, és tudjuk, hogy milyen hasznos az inulintartalma, különösen a cukorbetegeknek. A csicseriborsóról sokan azt gondoljuk, hogy kizárólag a Közel-Kelet növénye, pedig bármilyen meglepő, a Bükk déli lejtőin mindig is termelték. Valószínűleg a középkorban került hozzánk.

Mi a legkedvesebb gyógynövénye?

A kedvenc gyógynövényem, mert nagyon sok hasznot hoz, a kamilla. Ez az emberi test minden részére valamiképpen hasznos. Gyulladásra, megfázásra jó, és még kellemes is az íze. Vigyázni is kell, hogy a tekintélye megmaradjon. Nagyon örülnék, ha nőne a kamillatermesztés mértéke. Nagyon ellene vagyok a jelenleg folyó monokultúrának. A szántóterület 75%-án kukoricát, búzát, napraforgót és repcét termelünk. Pedig a természet ezt nem tűri el, és a természet nagy úr, amihez alkalmazkodni kell. Az aromanövényeket, gyógy- és fűszernövényeket is elő lehetne – kellene venni. Rengeteg lehetőség van hazánk termőföldein.

Mondta, hogy Szabó Gyuri bácsi tevékenységét nagyon fontosnak tartja. Miért?

Mert mindannyiunk ügye, hogy megint használjuk a sok bennünket körülvevő, értékes gyógynövényt. Egyébként én gyerekként először gyógynövényekkel szerettem volna foglalkozni. Volt is a falunkban egy nagyon kedves füvesasszony, aki rendszerint eljárt hozzánk. Arra is emlékszem, hogy az első igazi szakkönyvem egy német gyógynövénykönyv volt, amit édesapámtól kaptam. Aztán amikor a Kertészeti Akadémiára kerültem, akkor a gyógynövényekkel kezdtem foglalkozni, de aztán az élet másfele vitt: laboratóriumi munkatárs lettem, majd a termelésben folytattam a munkát. Végül tanulmányokat, cikkeket kezdtem írni.

Szerintem nagyon fontos, hogy a bükki flóra hasznos növényei ennyire ismertek manapság. És ez nagy érdeme Szabó Györgynek. Mi Gyuri bácsival egy célt szolgálunk: visszavezetjük az embereket a természethez. Sok sikert kívánok neki a továbbiakban is!