A
Bükki Füvészmester és Népgyógyászati
Egyesület
ALAPSZABÁLYA
Az alapszabály kelte: 2005. július 1.
Egységes szerkezetbe foglalás: 2005. november 21.
Egységes szerkezetbe foglalás: 2012. január 23.
(A 2012. január 23-án elfogadott módosításokat vastagított betűtípus jelöli.)
I. Az egyesület neve, székhelye, alapítása, és működése
1. Az egyesület neve: Bükki Füvészmester és Népgyógyászati Egyesület
Székhelye (a központi ügyintézés helye): 3557 Bükkszentkereszt, Őz u. 13.
Telephelye (Gyógynövényház): 3557 Bükkszentkereszt, Kossuth u. 33.
Telephelye (fővárosi irodája): Budapest V., Bank u. 6.
Alapításának időpontja: 2005. július 1.
2. A Bükki Füvészmester és Népgyógyászati Egyesület (a továbbiakban: Egyesület) megalakítása és működése egyesületi formában, a Polgári Törvénykönyvben (Ptk.) és a 2011. évi CLXXV. törvényben (a továbbiakban Etv.) foglalt rendelkezések szerint történik. A jelen alapszabályban (a továbbiakban: Alapszabály) nem szabályozott kérdésekben ezen, valamint az egyesületekre vonatkozó egyéb jogszabályok rendelkezései, illetve az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: SZMSZ) rendelkezései az irányadók.
3. Az Egyesület a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.
II. Az Egyesület célja és feladata
1. Az Egyesület célja népgyógyászati egészségügyi ismeretterjesztő és szervező tevékenység folytatása (főtevékenység), továbbá a népi gyógyászat - különös tekintettel az ennek során alkalmazott gyógynövények felhasználására – hagyományainak kutatása, és az ezzel kapcsolatos ismeretterjesztő tevékenység végzése valamint a magyar és szlovák népgyógyászati hagyományok őrzése.
2. Tárgyi és működési feltételek megteremtésének elősegítése céljából az Egyesület kiegészítő gazdasági tevékenységet végezhet, szervezhet. A gazdasági tevékenység azonban nem válhat elsődlegessé az Egyesület működése során.
III. Az Egyesület tagsága
1. Az Egyesületbe tagként vehető fel minden olyan természetes személy, aki kéri felvételét és elfogadja az egyesület Alapszabályát. A felvételről az Egyesület Alapszabályban meghatározott szerve (tisztségviselője) dönt. Az Egyesületnek cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképtelen személy is tagja lehet. Ezen személyek nyilatkozatainak érvényességére a Ptk. vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Az Egyesületbe való belépés és kilépés önkéntes.
2. Az Egyesületnek jogi személy is tagja lehet. Tagként vehető fel az a jogi személy, amelynek képviselői - megállapodás aláírásával - vállalják az Egyesület anyagi támogatását. Amennyiben az Egyesület Alapszabályban meghatározott szerve (tisztségviselője) javasolja egy jogi személy felvételét, amelynek felvételével a jogi személy tagok száma elérné a kettőt, úgy erről a tagfelvételről való döntés a Küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik. Ilyen esetben a Küldöttgyűlésnek rendelkeznie kell az Etv. 4.§ (1) és (3) bek. által ilyen esetre előírt névmódosításról is.
3. A tagsági jogviszony a felvétellel - a felvételi határozat meghozatalát követő kezdőnappal - keletkezik. Tagok felvétele – nem pártoló tagok (a továbbiakban rendes tagok) esetén - az Egyesület Elnöksége (a továbbiakban Elnökség) hatáskörébe tartozik. Az Elnökség a tagfelvételi kérelmet elutasíthatja, ezt indokolni nem köteles. A felvett tagot a felvételről értesíteni kell.
Az Egyesületnek - különleges jogállású - pártoló tagjai is lehetnek. A pártoló tagok felvétele az Elnökség hatáskörébe tartozik, amely jogkört az Elnökség egy erre kijelölt tagjára átruházhatja. A pártoló tag felvétele a világháló használatával, azaz a világhálón megjelenített elektronikus űrlap megfelelő kitöltésével, elektronikus beküldésével és a kérelmező pártoló tag által megadott elektronikus postacímre történő visszaigazolással is történhet. A pártoló tag világháló használatával történő felvétele esetén a pártoló tagi jogviszony az Egyesület által a pártoló tag által megadott elektronikus postacímre küldött felvételi visszaigazolás napját követő napon kezdőik.
4. A tagsági viszony megszűnik kilépés, törlés, kizárás és elhalálozás, illetve jogutód nélküli megszűnés esetén.
A tagsági viszony megszűnése esetén a tag és az Egyesület elszámol egymással. A fennállt tagság időszakára esedékes tagdíjat, valamint a nyújtott egyéb támogatást a tag nem követelheti vissza.
5. A természetes személy egyesületi tagok tagdíjat fizetnek. A alaptagdíj éves mértékének és esedékességének maghatározása az Elnökség hatáskörébe tartozik. A alaptagdíj eltérő lehet a rendes és a pártoló tagok körére nézve. Indokolt esetben az Egyesület Főtitkára (a továbbiakban Főtitkár) jogosult egyedileg, vagy a tagok meghatározott körének díjkedvezményt, és/vagy fizetési könnyítést nyújtani, továbbá - erre vonatkozó tagi felajánlás esetén - jogosult egyedileg, vagy a tagok meghatározott körével magasabb tagdíj fizetésében megállapodni.
A jogi személy tagok felajánlás, illetve megállapodás szerinti tagdíjat fizetnek.
Amely rendelkezés esetében az Alapszabály tagot említ (rendes, jogi személy, vagy pártoló jelző nélkül), az a rendelkezés minden tagra vonatkozik.
6. A tag az Egyesületből kizárható, ha tevékenységével, vagy mulasztásával sérti az Egyesület jó hírnevét, vagy egyéb jogos érdekeit, vagy működését, továbbá ha súlyosan, vagy rendszeresen megsérti az Egyesületre vonatkozó jogszabályokat, vagy az Alapszabály rendelkezéseit. A kizárásról szóló határozat meghozatalát vizsgálatnak kell megelőznie. A rendes tag kizárásáról a Küldöttgyűlés, a pártoló tag kizárásáról az Elnökség határoz.
7. A tag egyesületi tagsága törléssel akkor szűnik meg, ha a tagnak az esedékességtől számított 90 napot meghaladó tagdíjhátraléka van, és a Főtitkár írásbeli – a tag által megadott elektronikus postacím esetén arra küldött - felszólítására a hátralékot 8 napon belül nem rendezi. Ebben az esetben az Egyesület az elmaradt tagdíjhátralékot követelheti.
Törli az elnökség azt a tagot is, akinek jogviszonya a saját kérésére határozatlan időre felfüggesztésre került, és egy éven belül a rendes tagsági viszonya helyreállítását nem kéri.
8. A tag tagsági viszonyát az Elnökség a tag saját kérésére, vagy az Alapszabály III. fejezet 6. pontjában említett vizsgálat idejére felfüggesztheti. Az Elnökség tagjának felfüggesztéséről a Küldöttgyűlés dönt.
A felfüggesztés időtartama alatt a tag jogait nem gyakorolhatja, egyesületi tisztséget nem viselhet, képviseleti, illetve aláírási joga szünetel, tagdíjfizetési és egyéb tagi kötelezettségei - a kizárásra okot adó magatartás tilalmának kivételével - nem terheli.
Ha a tag felfüggesztése utólag indokolatlannak bizonyult, a felfüggesztést meg kell szüntetni, a tagot viselt tisztségébe vissza kell helyezni, és jogosult a felfüggesztés időtartamával megegyező ideig tagdíjmentesen folytatnia tagsági viszonyát.
A tag a felfüggesztés megalapozottságának felülvizsgálatát, a Küldöttgyűléstől kérheti, amely arról határoz. Az Elnökség és a Számvizsgáló Bizottság tagjának felfüggesztése esetén a Küldöttgyűlés összehívásáról haladéktalanul intézkedni kell.
A felfüggesztésre vonatkozó rendelkezéseket pártoló tagok esetében a pártoló tagokra vonatkozó értelemszerű eltérésekkel kell alkalmazni.
9. Az Egyesület tagjairól – számítástechnikai adathordozón - nyilvántartást vezet. Az adathordozón lévő tagnyilvántartásról papíralapú kivonat szükség szerint készíthető. E nyilvántartásba csak olyan adatok vehetők fel, amelyek a tag azonosítását szolgálják, valamint az egyesületi működésére, illetve az egyesületi élet, az egyesületi célok szempontjából fontos tényekre (kutatási, előadói tevékenység, szakképzettség, tagdíjfizetés stb.) vonatkoznak. A nyilvántartást úgy kell vezetni és kezelni, hogy a tag személyiségi jogait ne sértse.
Az arra jogosult hatóságokon kívül a nyilvántartásba az Egyesületen kívüli személy részére csak az érintett tag beleegyezésével engedhető betekintés, és adható tájékoztatás.
A tag azonosítását szolgáló adatait (név, lakcím) és a postai elérhetőségét (posta cím és elektronikus postacím) kötelező nyilvántartani. Ezek hiánytalan megadása nélkül új tag nem vehető fel. Ha a tag azonosságával kapcsolatban kétség, vagy más tisztázandó körülmény merül fel, az Egyesület jogosult a tagtól ennek tisztázását és igazolását kérni. Az Egyesület jogosult további - az azonosításhoz szükséges - szokásos adatokat (telefonszám, állampolgárság, születési adatok, születési név, anyja neve, foglalkozás, munkahely) is kérni és nyilvántartani.
A tag köteles bejelenteni az Egyesületnek nyilvántartott adatai és elérhetősége megváltozását. Ennek elmulasztásáért a tag a felelős. Az Egyesület a tagok részére az értesítéseket, meghívókat a nyilvántartásában szereplő címre küldi.
IV. A tagok jogai és kötelezettségei
1. Az egyesület tagja
- az arra megállapított szabályok szerint - részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein;
- a pártoló tag kivételével - választhat és választható az egyesület szerveibe;
- köteles eleget tenni az Alapszabályban meghatározott kötelességeinek;
- nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását;
- írásbeli véleményt nyilváníthat, és írásbeli javaslatot tehet az Egyesületre vonatkozó bármely kérdésben;
- köteles tagdíjat rendszeresen fizetni, a vonatkozó egyesületi rendelkezések szerint;
- egyesületi világhálós (internetes) hírlevelet igényelhet, amennyiben az Egyesület ilyet kibocsát,
- a pártoló tag az Egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt. A pártoló tagok az Egyesület szerveibe nem választhatnak és a Közgyűlésen csak tanácskozási joggal vehetnek részt. Költségvetési szerv az Egyesület pártoló tagja nem lehet.
2. A rendes tag jogosult továbbá:
- az Egyesület tagjai részére – esetlegesen - nyújtott egyesületi szolgáltatásokat, lehetőségeket - az arra megállapított szabályok szerint - igénybe venni,
- használni - az arra megállapított szabályok szerint - az Egyesület tevékenységének végzéséhez rendelkezésre álló eszközeit,
- az Egyesület tevékenységével kapcsolatos tevékenységéhez - az arra megállapított szabályok szerint - egyesületi támogatást igénybe venni.
A rendes tag köteles továbbá:
- az Alapszabály mellett az Egyesület egyéb szabályzatait betartani,
- az Egyesület vezető szervei által hozott határozatokat végrehajtani,
- az Egyesület vagyonát és jó hírnevét óvni.
3. A pártoló tag:
- pártoló tagi minőségét nyilvánosságra hozhatja, a pártoló tag címet használhatja,
- az Egyesület egyébként is nyilvános rendezvényein részt vehet,
- az arra vonatkozó szabályok szerint kérheti rendes tagként történő felvételét.
Az Elnökség határozatban kijelölheti azon egyesületi szolgáltatások körét, amelyek tekintetében a rendes tagokhoz hasonló módon, illetve a bárki számára nyilvánosan igénybe vehetők közül a nem tag érdeklődőkhöz képest előnyösebben vehetnek igénybe. (Ilyenek különösen az Egyesület szűrési, tanácsadási, gyógynövény ismereti, gyűjtőtúra és más hasonló szolgáltatásai, az Egyesület által szervezett előadásokra férőhely biztosítása stb.)
V. Az egyesület szervezete
- A Közgyűlés:
A Közgyűlés az Egyesület azon szerve, amely a tagok összességéből áll, és hatásköre a Küldöttgyűlés tagjainak - a küldötteknek - megválasztására terjed ki. A Közgyűlés a küldötteket az Egyesület rendes tagjai közül választja.
1.1. A Közgyűlés működése
A Közgyűlést a Főtitkár hívja össze.
A Közgyűlést szükség szerint, de legalább 5 évente össze kell hívni. A Közgyűlést össze kell hívni, ha a Küldöttgyűlés küldötteinek száma 5 fő alá csökken.
A Közgyűlést a Főtitkár köteles a Küldöttgyűlés, illetve a felügyeleti szerv indítványára is összehívni.
A Közgyűlés kizárólag az Egyesület székhelyére, vagy telephelyére hívható össze.
1.2. A Közgyűlés határozatképessége
A Közgyűlés akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van.
Ha a Közgyűlés nem határozatképes, megismételt ülést kell tartani. A megismételt Közgyűlés legkorábban a határozatképtelen Közgyűlést követően, későbbi időpontra hívható össze. A megismételt Közgyűlés akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van.
1.3. A Közgyűlés levezetése és a határozathozatal
A határozathozatal nyílt szavazással történik.
A Közgyűlés határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza.
Szavazategyenlőség esetén szótöbbség hiányában a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
A Közgyűlésen hozott határozatokat jegyzőkönyvezni kell. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a Közgyűlés levezető elnöke írja alá, valamint egy – a jelenlévők közül e célra választott tag – hitelesíti. A Közgyűlés levezető elnöke az Elnök, kérésére, vagy távolléte esetén a Főtitkár, vagy az Elnökség más tagja. Ezek hiányban az ügyrendi kérdések között a levezető elnök személyéről is határozni kell. A jegyzőkönyvvezetőt a levezető elnök jelöli ki, aki egyéb meghívott is lehet.
A Közgyűlést a levelezető elnök vezeti, jogosult a megjelentek jelenléti jogosultságát ellenőrizni, esetleges meghívottak - ideértve a sajtó képviselőit is - jelenlétét engedélyezni, a jogosulatlan jelenlévőket eltávolítani, a szót megadni, szavazás eredményét megállapítani, határozatot kihirdetni, valamint a Közgyűlés jogszerű és célszerű lebonyolítását általában felügyelni, e körben dönteni, a rendet fenntartani. Elrendelheti továbbá hang-, illetve képfelvétel készítését.
E döntésekkel szemben bármely tag ügyrendi határozathozatalt indítványozhat. Sajtó általi hang-, illetve képfelvétel készítéséről a Közgyűlés ügyrendi kérdések között dönt, amely döntés nem érinti bármely jelenlévőnek a sajtóval szembeni személyiségi jogait, arról (azaz személyük tekintetében a hozzájárulásról) minden egyes jelenlévőt a levezető elnöknek nyilatkoztatnia kell.
1.4. Értesítés a Közgyűlésről, napirend
A Közgyűlés összehívásakor a Főtitkár köteles minden választható és választásra jogosult, azaz rendes tagnak a Közgyűlés helyét és idejét tartalmazó meghívót küldeni. A meghívó a tag által megadott elektronikus postacímre kell küldeni, ennek hiányában a megadott hagyományos postacímre. A meghívót úgy kell elküldeni, hogy a Közgyűlés időpontja és a feladás napja között legalább 6 teljes naptári nap legyen. Ugyanígy kell eljárni a határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlés esetén is azzal, hogy akkor a meghívó feladásának napja és a megismételt Közgyűlés időpontja között legalább 3 teljes naptári napnak kell eltelni.
A Közgyűlés napirendjén a szükséges ügyrendi kérdéseken túl kizárólag a Küldöttgyűlés tagjainak, azaz a küldöttek megválasztása (tisztújítás) szerepelhet.
A Küldöttgyűlés:
2.1. A Küldöttgyűlés jogállása
A Küldöttgyűlés az Egyesület legfőbb szerve, amely a Közgyűlés által 5 évre megválasztott legalább 5 és legfeljebb 8 küldöttből áll. A Közgyűlés a küldötteket az Egyesület rendes tagjai közül választja. Tevékenységét az Etv. és az Alapszabály szerint látja el.
2.2. A Küldöttgyűlés hatásköre:
A Küldöttgyűlés az Egyesületet érintő minden olyan kérdésben dönthet, amelyet az Alapszabály a hatáskörébe utal, vagy amelyet a Főtitkár eléterjeszt.
A Küldöttgyűlés kizárólagos hatásköre:
a) az Alapszabály megállapítása és módosítása;
b) az éves költségvetés, illetve az előző évről szóló számviteli beszámoló elfogadása, ha törvény eltérően nem rendelkezik;
c) az Elnökség éves beszámolójának elfogadása;
d) az Egyesület más egyesülettel való egyesülésének, szétválásának vagy feloszlásának kimondása;
e) az Elnökség tagjainak, az Elnöknek és a Főtitkárnak a megválasztása és visszahívása;
f.) a Számvizsgáló Bizottság tagjainak megválasztása.
g.) a Számvizsgáló Bizottság beszámolójának elfogadása, ha a Számvizsgáló Bizottság ezt indítványozza.
2.3. A Küldöttgyűlés működése
A Küldöttgyűlést a Főtitkár hívja össze. A Küldöttgyűlést szükség szerint, de legalább évente össze kell hívni. A Küldöttgyűlést össze kell hívni, ha az Elnökség, vagy a Számvizsgáló Bizottság tagja tevékenységének ellátásában tartósan akadályozott, és emiatt e szervek határozatképessége veszélybe kerül.
A Főtitkár a Küldöttgyűlést az Elnök, a rendes tagok egyharmadának, illetve legalább két küldött kívánságára, a Számvizsgáló Bizottság felhívására, valamint a felügyeleti szerv indítványára is köteles összehívni.
2.4. A Küldöttgyűlés határozatképessége
A Küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van.
Ha a Küldöttgyűlés nem határozatképes, megismételt Küldöttgyűlést kell tartani. A megismételt ülés legkorábban a határozatképtelen ülést követően, későbbi időpontra hívható össze. A megismételt Küldöttgyűlés a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes.
2.5. A Küldöttgyűlés levezetése és a határozathozatal
A határozathozatal nyílt szavazással történik.
A Küldöttgyűlés határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. Szavazategyenlőség esetén szótöbbség hiányában a javaslat elvetettnek tekintendő.
A jelenlévők kétharmados szótöbbsége szükséges:
- az Egyesület más egyesülettel való egyesülésének, szétválásának, feloszlásának kimondásához,
- az Alapszabály módosításához,
- tisztségviselő visszahívásához.
A Küldöttgyűlésen hozott határozatokat jegyzőkönyvezni kell. A jegyzőkönyvet a Küldöttgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti. A Közgyűlés levezető elnöke az Elnök, kérésére, vagy távolléte esetén a Főtitkár, vagy az Elnökség más tagja. Ezek hiányban az ügyrendi kérdések között a levezető elnök személyéről is határozni kell. A jegyzőkönyvvezetőt a levezető elnök jelöli ki, aki egyéb meghívott is lehet.
A levezető elnök feladataira és jogkörére a Közgyűlés levezető elnökére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
Az Egyesület képviselőjének választását az illetékes bíróságon be kell jegyeztetni.
2.6. Értesítés a Küldöttgyűlésről, napirend
A Küldöttgyűlés összehívásakor a Főtitkár köteles minden Küldöttnek a Küldöttgyűlés helyét és idejét tartalmazó meghívót küldeni. A meghívó a küldött által megadott elektronikus postacímre kell küldeni, ennek hiányában a megadott hagyományos postacímre. A meghívót úgy kell elküldeni, hogy a Küldöttgyűlés időpontja és a feladás napja között legalább 6 teljes naptári nap legyen. Ugyanígy kell eljárni a határozatképtelenség miatt megismételt Küldöttgyűlés esetén is azzal, hogy akkor a meghívó feladásának napja és a megismételt Küldöttgyűlés időpontja között legalább 3 teljes naptári napnak kell eltelni. A meghívóban a tervezett napirendet címszerűen meg kell jelölni. Mellőzhető a meghívó, ha a küldöttgyűlésen minden Küldött jelen van és a Küldöttgyűlés megtartása ellen egyik küldött sem tiltakozik.
A Küldöttgyűlésen az Elnök, a Főtitkár, az elnökség tagja és bármely küldött új napirendi pont felvételét kérheti, és abban a Küldöttgyűlés határozhat.
A Küldöttgyűlés kizárólag az Egyesület székhelyre, vagy telephelyére hívható össze.
3. Az Elnökség
3.1. Az Elnökség jogállása
Az Egyesületet legalább 3, legfeljebb 4 fős Elnökség irányítja. Az Elnökség az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerve. Az Egyesület képviseleti jogkörét az Elnökség tagjai az Alapszabály rendelkezései szerint gyakorolják. Az Elnökség tagja és egyben a mindenkori elnökségi ülések levezető elnöke a Küldöttgyűlés által megválasztott Elnök. Az elnökség tagja a Küldöttgyűlés által megválasztott Főtitkár is. Az Elnök kérésére, vagy távolléte esetén az elnökségi ülések levezető elnöke a Főtitkár.
Az Elnökség – az Elnökön és a Főtitkáron kívüli – további egy, vagy két tagját a Küldöttgyűlés választja meg az Egyesület rendes tagjai, vagy más nem tag személyek sorából.
Az Elnökség tagjainak Megbízatása 5 évre szól.
3.2. Az Elnökség feladatai:
- általánosan irányítja az Egyesület tevékenységét,
- megállapítja ügyrendjét,
- dönt tagsági viszony felfüggesztéséről, és pártoló tag kizárásáról,
- szükség szerint a Közgyűlés és a Küldöttgyűlés előkészítéséhez szükséges határozatok meghozatala,
- alaptagdíj(ak) mértékének és esedékességének megállapítása,
- döntés a jelkép- és az esetleges szponzornév használattal kapcsolatos kérdésben,
- döntés minden olyan kérdésben, amely alapján valamely tagra a többi azonos jogállású taghoz képest többletjogok, vagy többletkötelezettségek hárulnak, úgy, hogy az az érintett tag és az Egyesület között létrejött külön megállapodásban megfelelő ellentételezésre nem kerül, kivéve az alaptagdíjakkal kapcsolatos kedvezményeket, könnyítéseket és az alaptagdíjnál magasabb összegű tagdíjjal kapcsolatos megállapodásokat,
- az éves költségvetés terv és költségvetés jóváhagyása,
- az Elnökség és a Számvizsgáló Bizottság éves beszámolójának, vagy jelentésének jóváhagyása,
- döntés SZMSZ megalkotásáról, elfogadásáról és módosításáról,
- döntés a munkaszervezet egyes munkakörei betöltőinek vezető állású dolgozónak minősítéséről,
- döntés minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály a hatáskörébe utal,
- döntés minden olyan kérdésben, amelyet a Főtitkár eléterjeszt.
További feladatait, hatáskörét, működését, kötelezettségeit részletesen az Alapszabály, a SZMSZ, és az Elnökség ügyrendje állapítja meg. Az Elnökség írásbeli ügyrendet és SZMSZ-t szükség szerint – a tagság, a munkaszervezet létszáma, a működés bonyolultsága stb. figyelembevételével - készít. Ezek hiányában a jogszabályok, az Alapszabály és az egyes határozatai alapján jár el.
3.3. Az Elnökség működése
Az Elnökség legalább három tagja jelenléte esetén határozatképes. Az Elnökség határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. Határozatairól jegyzőkönyv készül. Szavazategyenlőség esetén szótöbbség hiányában a javaslat elvetettnek tekintendő.
Az Elnökség egyes egyesületi belső faladatainak, illetve ezen belül egyes ügyköröknek alkalmi, vagy folyamatos ellátására egyik elnökségi tagját határozattal delegálhatja. Ilyen esetben a megbízott elnökségi tag az Elnökség jogkörében jár el, meghatározott időszakonként az Elnökségnek beszámol és döntéseinek utólagos megváltoztatására az Elnökség jogosult.
4. Az Elnök és a Főtitkár
Az Elnök:
- a tagság és a társadalom irányában, a médiában és a rendezvényeken elsődlegesen reprezentálja az Egyesületet és céljait,
- általánosan őrködik az Egyesület jó hírneve és társadalmi kapcsolatai fölött,
- az Alapszabály rendelkezései szerint gyakorolja az Egyesülettel kapcsolatos képviseleti jogát,
- az Egyesület minden választott szervének ülésén részt vehet, felszólalhat és javaslatot tehet,
- gyakorolja az Alapszabályban és az SZMSZ-ben meghatározott jogait.
A Főtitkár:
- gyakorolja és ellátja az Alapszabályban és az SZMSZ-ben előírt jogait és kötelességeit,
- ellátja az Egyesület operatív vezetését,
- vezeti az Egyesület adminisztratív munkáját és munkaszervezetét,
- önállóan képviseli az Egyesületet,
- gyakorolja a munkáltatói jogokat,
- intézkedik az elnökségi ülések, a Küldöttgyűlés és a Közgyűlés összehívásáról,
- előkészíti az Elnökség, a Küldöttgyűlés és Közgyűlés üléseit, és megteszi a szükséges napirendi javaslatokat,
- végrehajtja az Elnökség, a Küldöttgyűlés és a Közgyűlés határozatait, gondoskodik a hatóságokkal szembeni kötelezettségek, bejelentések megtételéről,
- intézkedik a tag írásbeli panaszának kivizsgálásról, a melynek eredményéről a tagot tájékoztatja,
- dönt minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály, vagy az SZMSZ nem utal más szerv hatáskörébe.
5. A Számvizsgáló Bizottság
5.1. A Számvizsgáló Bizottság jogállása
A Számvizsgáló Bizottságot az Egyesület rendes tagjainak és/vagy nem tagjainak sorából a Küldöttgyűlés választja meg. A Számvizsgáló Bizottság három tagból áll. A megválasztott Bizottsági tagok megbízatása öt évre szól.
Nem lehet a Számvizsgáló Bizottság tagja, az Elnökség tagja, az Elnök és a Főtitkár, valamint az Egyesület alkalmazottja és ezek hozzátartozója.
5.2. A Számvizsgáló Bizottság kötelezettségei:
- ha tagjai száma három alá csökken, vagy valamely tag tartósan akadályozott, azt jelentenie kell a Főtitkárnak, a Küldöttgyűlés összehívása végett,
- ha eljárására, üléseire ügyrendet állapít meg, azt jóváhagyásra az Elnökség elé terjeszti,
- szükség szerint ülést tart,
- ellenőrzi, hogy az Egyesület a rá vonatkozó jogszabályoknak megfelelően működik-e,
- az Elnökség olyan határozatképtelensége esetén, amely az Egyesület folyamatos működését súlyosan veszélyezteti, intézkedik a Küldöttgyűlés haladéktalan összehívásáról.
- a Főtitkár felkérésére közreműködik egyes ügyek, illetve esetleges panaszok kivizsgálásában,
- Kirívó hiányosság, érdeksérelem, vagy bűncselekmény gyanúja esetén köteles az Elnökséget haladéktalanul tájékozatni,
- tevékenységéről saját erre vonatkozó indítványa esetén a Küldöttgyűlésnek, egyebekben szükség szerint az Elnökségnek beszámol.
5.3 A Számvizsgáló Bizottság jogai:
- megállapíthatja ügyrendjét,
- elnököt választhat, akinek jogkörét az ügyrendben kell szabályozni,
- felszólíthatja az Elnököt, a Főtitkárt, az Elnökséget, az Egyesület bármely tisztségviselőjét, tagját, alkalmazottját és megbízottját a szabályellenes, vagy az Egyesületet károsító tevékenység megszüntetésére, az okozott sérelem kiküszöbölésére,
- az Elnökség és a Küldöttgyűlés részére indítványt tehet, amelyet kötelező napirendként felvenni,
- az ok és cél (indítvány) megjelölésével felszólíthatja a Főtitkárt az Elnökség és a Küldöttgyűlés összehívására, amely felhívásnak a Főtitkár köteles megfelelő időben eleget tenni,
- szükség esetén – a vonatkozó jogszabályok szerint – az Egyesület felügyeleti szervéhez fordulhat.
5.4. A Számvizsgáló Bizottság üléseinek összehívásáról, és határozatainak végrehajtásáról a Számvizsgáló Bizottság tagjai közösen, megválasztása után az elnöke gondoskodik. A Számvizsgáló Bizottság akkor határozatképes, ha minden tagja jelen van. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.
A Számvizsgáló Bizottság tagjai feladataik ellátásáért az Egyesülettel szemben testületként (egyetemlegesen) felelnek. A Számvizsgáló Bizottság határozatai - ideértve az ügyrendet is - nem ütközhetnek az Alapszabályba.
6. Az Egyesület választott tisztségviselői
Az Egyesület választott tisztségviselői az Elnök, a Főtitkár, az Elnökségi tag, a Számvizsgáló Bizottság tagja. Az e tisztséget betöltő személyek az Egyesülettel munkaviszonyban nem állhatnak, tevékenységükért díjazást nem vehetnek fel, azt társadalmi megbízatásként látják el.
Az Egyesület munkaszervezetéhez tartozik minden az SZMSZ-ben meghatározott egyéb tisztséget és munkakört betöltő személy, illetve az SZMSZ-től függetlenül azok a személyek is, akivel a Főtitkár az Egyesület nevében rendszeres munkavégzésre vonatkozó szerződést köt.
VI. Az Egyesület jogképessége és jegyzése
- Az Egyesület jogi személy, ennélfogva – jegyzésre jogosult képviselője útján – önálló vagyoni jogokat szerezhet, kötelezettséget vállalhat.
- Az Egyesület jegyzése úgy történik, hogy a jegyzésre jogosult személy az egyesület előírt, előnyomott, vagy nyomtatott neve alá – aláírási címpéldányának, vagy aláírás mintájának megfelelően - saját nevét, jegyzési jogának módja szerint önállóan, vagy együttesen aláírja.
2.1. Az Egyesületet önállóan jegyzi a Főtitkár.
2.2 Együttes jegyzésre jogosult az Elnök, az Elnökség tagja, és az aláírásra jogosult dolgozó. Együttes jegyzési jogosultsággal rendelkező személy az Egyesületet más együttes jegyzési jogosultsággal rendelkező személlyel együttesen jegyezheti.
2.3. Aláírásra jogosult dolgozó az Alapszabályban, ilyen jogosultsággal felruházott tisztségviselő, valamint az, akit a Főtitkár aláírásra jogosult dolgozónak írásban kijelöl, továbbá az a személy, akit az SZMSZ ilyen jogosultsággal felruház. Az ügyek meghatározott körére a Főtitkár írásban önálló aláírási jogosultsággal rendelkező dolgozót, vagy tisztségviselőt is kijelölhet.
2.4. A jegyzési jogosultsággal rendelkező személyek e jogukat közjegyző által hitelesített aláírási címpéldánnyal, vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás mintával igazolják.
VII. Az Egyesület anyagi forrásai és gazdálkodása
Az Egyesület bevételei:
- tagságai díjak,
- gazdálkodó szervezetek anyagi támogatása, szponzoroktól származó támogatás,
- rendezvényi, hirdetési, különféle bérleti bevételek és egyéb – az Egyesület tevékenységével kapcsolatos - szolgáltatások bevételei,
- vállalkozási tevékenységből származó bevételek,
- az állami támogatások
- Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Tartozásaiért saját vagyonával felel.
A tagok – a tagsági díj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért nem felelnek.
Az Egyesület választott tisztségviselői és az Egyesületnek – szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal - okozott károkért a Ptk. szabályai szerint felelnek. Az Egyesület dolgozói a Munka Törvénykönyve szerint felelnek az okozott károkért, ideértve a vezető állású dolgozókra vonatkozó Ptk. általános szabályok szerinti kárfelelősséget is.
Vezető állású dolgozónak minősül, akit az Elnökség határozata, illetve az SZMSZ ilyenként jelöl meg.
VIII. Az Egyesület megszűnése
Az Egyesület megszűnik, ha
- feloszlatását kimondja,
- más Egyesülettel egyesül
- ha tagjainak száma 10 fő alá csökken, és hat hónap elteltével sem éri el a 10 főt.
- ha a bíróság feloszlatja, vagy megállapítja megszűnését.
Az Egyesület megszűnése esetén vagyonát a megszűnés hatályának beállta előtti napon hatályos tagi jogviszonnyal rendelkező rendes tagok között egyenlő arányban kell felosztani. Erről a Küldöttgyűlés kétharmados többséggel elfogadott határozattal rendelkezik.
IX. Záró rendelkezések
Az Alapszabályt a hatályba lépett módosításokkal egységes szerkezetbe kell foglalni, amelyet az Elnök és/vagy a Főtitkár aláírásával hitelesít.
Jelen Alapszabály a 2005. július 1. napján megtartott alakuló Közgyűlésen történt elfogadással hatályba lép. Az Alapszabályt az alakuló Közgyűlés egyhangúlag fogadja el.
Záradék:
Az Alapszabályt az alakuló közgyűlés 1/2005. számú Közgyűlési határozatával egyhangúlag elfogadta.
Záradék:
Az Alapszabály 2005. november 21-ei módosítását a Közgyűlés 6/2005., 7/2005. és 9/2005. számú Közgyűlési határozatával egyhangúlag elfogadta.
Záradék:
Az Alapszabály 2012. január 23-i módosítását a Küldöttgyűlés 2/2012. számú Küldöttgyűlési határozatával egyhangúlag elfogadta.